Kutatás készült a magyar vállalatok klímaválaszairól

A WWF Magyarország és a Denkstatt Hungary a Föld Órája napján hozta nyilvánosságra azt a jelentést, amelyben többek között a hazai nagyvállalatok éghajlatvédelmi céljait és stratégiáját vizsgálták. A nettó árbevétel szerinti top 50 hazai vállalat, az öt legnagyobb biztosító és az öt legnagyobb bank került górcső alá a tanulmányában.

A vizsgálat során az éghajlatváltozás szempontjából kiemelten fontos kérdésekre kerestünk a választ a vállalatok nyilvános dokumentumaiban. Azt vizsgáltuk, hogy a vállalatoknak vannak-e éghajlatvédelmi céljaik, stratégiák, illetve milyen éghajlatvédelmi tevékenységeket végeznek” – mondta el a metodológiáról Jenei Attila, a Denkstatt környezetvédelmi üzletágvezetője.

Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője elmondta: „A vállalatok mindenképpen kulcsszereplői az éghajlatváltozásnak, ezt látjuk a globális trendekből is. A vezető vállalatok hazánkban is a legnagyobb kibocsátók közé tartoznak, ugyanakkor értékláncaikon, beszállítói láncaikon keresztül, rendkívül sérülékenyek az éghajlatváltozás hatásaira. Elemi érdekük tehát az éghajlatvédelemmel foglalkozni. Továbbá rendkívül hatékonyan képesek elérni és befolyásolni a társadalom több szereplőjét, a fogyasztókat, termelőket, beszállítókat, döntéshozókat vagy a befektetők széles csoportját. Ezért is elengedhetetlen, hogy a vállalatok itthon is komolyan vegyék az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és elinduljanak egy olyan pályán, ami egy tudatosabb, fenntartható jövő felé vezeti a hazai gazdaságot.”

Főbb megállapítások:

·         A vizsgált vállalatok közül mindössze hat rendelkezik éghajlatvédelmi céllal, és mindössze kettő vállalatnak van éghajlatvédelemmel foglalkozó stratégiája.

·         Nincs olyan vállalat, amely a 2 Celsius fokos globális éghajlatváltozási küszöbérték figyelembe vételével fogalmazta volna meg az éghajlatvédelmi céljait illetve stratégiáját.

·         A magyar leányvállalatok nagyon alacsony szinten adaptálják az anyavállalati stratégiákat, széndioxid-kibocsátási célokat és jó gyakorlatokat.

·         Óriási fejlesztési és sérülékenység-csökkentési lehetőségeket hagynak figyelmen kívül azzal, hogy nagyon alacsony szinten vonják be az értékláncaik szereplőit (pl. beszállítók) a teljes vállalati üvegházhatású gáz kibocsátásuk csökkentésébe.

·         Az átláthatóság szintje nagyon alacsony: több vállalat nem rendelkezik magyar nyelvű honlappal sem, a fenntarthatósággal kapcsolatos információk vagy teljesen hiányoznak a kommunikációból vagy hiányosak.

A tanulmány itt elérhető.