Nem pénzügyi jelentéstétel – a jogszabálytól a gyakorlatig

A KÖVET Egyesület CSR Menedzserek Fóruma 2017. március 23-án ülést tartott a Richter Gedeon Nyrt-nél. Témánk az Európai Unió legnagyobb vállalataira 2017-től kötelezővé váló nem pénzügyi nyilatkozattétel volt.

Ottrok Györgyné bemutatta a Richtert és CSR-tevékenységét, szép példát mutatva arra, hogy a valódi vállalati felelősség az alapító értékrendjéből és ennek vállalati intézményesítéséből fakad. A Richter programjai nem ad hoc jellegűek, hanem értékek, témakörök és az alaptevékenység köré szervezettek, így hosszú távon, megbízhatóan működnek, ahogy erről a 2014-15-re vonatkozó, GRI G4 szerinti jelentésük is beszámol.

Dr. Győri Zsuzsanna bemutatta az EU-s szabályozás motivációját, céljait és előzményeit, majd a 2014/95/EU irányelvet, amely a 2013/34/EU irányelvet módosította, így rendelkezik a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzétételéről.

A jogharmonizáció után a magyar Számviteli tv. 95. §-a rendelkezik az érintett vállalatok és a nyilvánosságra hozandó információk köréről. Eszerint érintett minden: „közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozás/összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő anyavállalat, amelynél

a) az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:

aa) a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot,

ab) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,

ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és

b) az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt.

Ezeknek a vállalatoknak az éves beszámolóban, üzleti jelentésükön belül kell nyilatkozatot tenniük a környezetvédelemre, a szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, valamint korrupció és a megvesztegetés elleni küzdelemre

* vonatkozó politikáikról és az ezekhez kapcsolódó átvilágítási eljárásokról;

* e politikák eredményeiről;

*a vállalkozás műveleteivel kapcsolatos kockázatokról és kezelésükről; valamint a

* vállalkozás üzleti modelljéről és egyéb

*„kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatók, amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység szempontjából”.

Kivételt képeznek az üzleti titok körébe tartozó információk. Ha egy vállalkozás nem rendelkezik ilyen politikákkal, arra magyarázatot kell adnia a nyilatkozat keretében. Mentességet élveznek azok az adatszolgáltató leányvállalatok, amelyeknek anyavállalata konszolidált jelentést tesz, amely az ő vonatkozó információikat is tartalmazza.

Az EU-s direktíva rendelkezésével ellentétben Magyarországon azoknak a vállalatoknak is kötelező az üzleti jelentésben történő nyilatkozattétel, amelyek jellemzően sokkal nagyobb adattartalommal nem pénzügyi jelentést adnak ki – természetesen az integrált jelentést kiadó vállalatokat az előírás nem érinti. A nyilatkozat meglétét a könyvvizsgáló ellenőrzi és igazolja.

A jogszabály bemutatása után Tóth Gabriella az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. CSR tanácsadója mutatta be, hogyan függ össze a direktíva szabályozása az ismert nemzetközi CSR és nem pénzügyi jelentéstételi iránymutatásokkal és ajánlásokkal (pl. EMAS, UNGC, ISO 26000, GRI…). Ez azért volt nagyon fontos és hasznos, mert egyrészt a direktíva is hivatkozik ezekre, másrészt a Bizottság először 2016 végére ígért nem kötelező érvényű ajánlása, amely azt pontosítaná, melyek a közlendő adatok és információk, még mindig nem született meg – legújabban 2017 tavaszára ígérik. Így viszont a vállalkozások nem tudják pontosan, miről is kell jelenteniük.

Tóth Gabriella ismertette a használatban lévő keretrendszerek által lefedett területeket és közzétételi elvárásaikat, valamint konkrét hivatkozási helyekkel bemutatta a 2018-tól életbe lépő GRI standards és az EU direktíva közötti kapcsolatot: megkönnyítve a nyilatkozattételt azoknak, akik már készítettek nem pénzügyi jelentést, és azoknak is, akiknek a 2017-ről szóló nyilatkozatuk lesz az első ebben a műfajban.

Ezután Csizmadia Edit a MOL Nyrt. fenntarthatósági szakértője mutatta be, milyen szervezett és jól működő rendszer szükséges ahhoz, hogy egy vállalkozás integrált jelentést tudjon kiadni, vagyis a pénzügyi és a nem pénzügyi jelentéséről egy dokumentumban, egy időben számoljon be. Bár a direktíva messze nem kíván olyan mennyiségű és minőségű adatot, mint a MOL G4 comprehensive riportja, mégis tanulságos lehet mindenki számára, hogy a nem pénzügyi teljesítményre vonatkozó adatokat év közben is gyűjteni, monitorozni kell ahhoz, hogy a kibővített tartalmú üzleti jelentés megírása ne jelentsen megoldhatatlan feladatot.

Nagyon örülünk, hogy egy hosszabb kihagyás után újra találkozhattunk fontos szakmai kérdésekről eszmét cserélni, a következő ülést 2017 nyarára tervezzük. A KÖVET általános célkitűzései, ezen belül a mély CSR gondolat terjesztése megnyilvánulásaként a csoport ezentúl Valóban Felelős Vállalat Műhely néven működik tovább. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület