Másért vállalkozók

Lehet-e másért vállalkozni, mint pénzért? Lehet-e másra vállalkozni, mint a nyereség maximalizálására? Ha valaki ilyen – első pillanatra eretneknek tűnő – alapelvvel vág saját vállalkozásba vagy ül egy már működő cég vezetői székébe, van esélye, hogy ott is marad?

A „Másért vállalkozó” olyan gazdasági szereplő (tipikusan kisvállalat, esetleg nagy cég is), amelynél a gazdasági tevékenység célja az emberek szolgálata, nem pedig fordítva. A másért vállalkozó nem károsítja a természeti környezetet, odafigyel dolgozóinak és érintettjeinek nem anyagi érdekeire is, végső soron profitját csak az erkölcsileg megengedhető módon, a fenntartható fejlődés szigorú elveivel összhangban növeli. A másért vállalkozásban kulcsszó a tisztes megélhetés és a szakmai becsület.

A másért vállalkozók és vállalatok nyereségesen működnek, ám a profit nem a fő cél, csak a működés feltétele. A vállalkozás rendelkezik magasabb rendű céllal is, ezt bizonyítja a munkatársak szerepe, a növekedés önkéntes korlátozása, bizonyos (pl. egészségre káros) termékek, vagy üzleti gyakorlatok (pl. korrupció) elutasítása.

Másért vállalkozóknak nevezzük tehát az olyan szervezeteket, amelyek gazdaságilag életképesek, fő céljuk azonban nem a pénzben kifejezhető nyereség maximalizálása, hanem valami – erkölcsi értelemben – magasabb rendű jó. Ez lehet társadalmi vagy környezeti haszon, pl. helyi és teljes értékű élelmiszerek előállítása; energiatermelés kis léptékben, megújuló erőforrásokból, nem luxus és helyi igényeket kielégítve, vagy akár hátrányos helyzetű csoportok segítése. A másért vállalkozók „legnagyobb közös nevezője”, hogy a szakmai becsületet, a hivatást a profit elé helyezik.

A KÖVET 2008 óta kutatja ezeket a vállalkozásokat és a Lépések a fenntarthatóság felé c. szaklapjában rendszeresen bemutatja tevékenységüket.

 

Önkéntes programok Gömörszőlősön

Aktív hétvége egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei zsákfaluban, távol a város zajától, amely megtanít tisztelni a hagyományokat, visszarepít a régmúlt termelői és fogyasztói mintáinak világába, és megmutatja, hogyan lehet a 21. században fenntarthatóan gazdálkodni. Ezeket nyújtja látogatói számára a Gömörszőlősi Paraszt-wellness program.

 
Hogyan válhat egy családi gazdaság az Unilever Mintafarmjává? Milyen eszközökkel tud hosszú távon is fenntarthatóan működni egy gazdálkodás? Egyebek között ezekről kérdeztük az első hazai Knorr Mintafarm tulajdonosát, Bondár Imrét, akinek birtoka 2014-ben nyerte el a megtisztelő címet.
 
 
Mit tesz egy tejipari középiskolát végzett gépészmérnök, ha elege van abból, hogy csak nejlonzacskóban tud sajtot venni? Ha nem érti, hogy maradhat hónapokon keresztül tartós egy doboz tej, és ha elégedetlen a joghurtok ízével? Elkezdi jobban csinálni!
 

Budapesten, a Wesselényi utcai Cseriti Adományboltban találkoztam Sáhy Gáborral, hogy az általa bevezetett új társadalmi és szociális márkáról, a Cseritiről beszélgessünk.

Egy különleges társadalmi vállalkozás

A közösségi vállalkozások székelyföldi szerepéről, a Góbé világról, mint értékvezérlő közösségről, az Élő Szövet Alapítványról tartott előadást Kolumbán Gábor bivalyos gazda a KÖVET Egyesület tavalyi éves konferenciáján, amely a Gondolatok a közjóról címet viselte. A Sapientia és a székelyudvarhelyi Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) oktatóját, a Civitas Alapítvány elnökét, Hargita Megye Tanácsának volt elnökét az énlakai bivalyfarmjáról kérdeztük.ESÜLE

Terülj, terülj bioasztalkák, Magyarország!
Az 1990 óta Berta Zoltánék családi vállalkozásában működő Bio-Drog-Berta Kft-vel és termékeikkel a CSR Piacra látogatók már megismerhettek, amelyre a „Globalizáció sújtotta vidék megmentése” című sikeres pályázatukkal jutottak be és nyertek kisvállalati különdíjat.

A közelmúltban egy projekt kapcsán Kunbábonyban jártunk. Itt találkoztunk Mészáros Zsuzsa közösségfejlesztővel, aki mély benyomást tett ránk: mindig jó ilyen elkötelezett emberrel kapcsolatba kerülni. Vele beszélgettünk arról, hogyan tudnak segíteni magukon a hátrányos helyzetben lévő helyi közösségek.

A Cellux csodákra képes

Másért vállalkozó? sorozatunkban ezúttal a recycling programokat szervező Cellux Csoportot mutatjuk be, amely 2006 óta foglalkozik aktívan a környezettudatos gondolkodás terjesztésével. Foglalkozásaikon gyermekek és felnőttek hulladékok átdolgozásával hoznak létre egyedi használati tárgyakat, és ezzel játékos formában járulnak hozzá a szemléletváltáshoz.

A szekszárdi borok már nem csupán országszerte, de határainkon túl is ismertek és elismertek. Hazai és nemzetközi versenyeken aranyérmek, rangos elismerések tucatjait gyűjtik be a szekszárdi borászok, és köztük is előkelő helyen a Heimann Családi Birtok. De nemcsak a borok, a borászok is nagy egyéniségek. Bölcsességüket hallgatva mindig az jut eszembe, hogy aki szőlővel dolgozik, az más léptékben méri a világot, nagyobb alázattal nyúl a dolgokhoz.

Másért Vállalkozó rovatunkban ezúttal a Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft.-t mutatjuk be. Programjaik elsősorban a megváltozott munkaképességű munkavállalók integrálását célozzák, de a munkaerőpiacon egyéb hátrányos helyzetű csoportok támogatását is vállalják.

Oldalak