|
A KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért
ALAPSZABÁLYA
1. §
1. Az Egyesület neve: KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért
2. Az Egyesület rövidített neve: KÖVET
3. Az Egyesület székhelye: 1068 Budapest, Dózsa Gy. út 86/b.
4. Az Egyesület alapításának éve: 1995
2. §
A KÖVET országos szakmai, kiemelkedően közhasznú közfeladatot ellátó társadalmi szervezet, jogi személy.
A KÖVET az 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontjában meghatározott "környezetvédelem" (9) kategóriába tartozó tevékenységet végez.
3. §
A KÖVET küldetése, céljai, feladatai, alapelvei
A KÖVET fő tevékenysége a megelőző környezetvédelem elősegítése, elsősorban a gazdálkodói szférában. A KÖVET célkitűzéseit és programját önálló szervezetként alakítja ki.
1. A KÖVET küldetése:
Szervezetek segítése a fenntartható fejlődés útján, környezettudatosságuk és társadalmi felelősségük megerősítésén keresztül.
2. A KÖVET céljai:
2.1 A vállalatok és más szervezetek környezeti és társadalmi felelősségének erősítése;
2.2 A környezettudatos vállalatirányítás gyakorlati ismeretei és az e téren megszerzett tapasztalatok népszerűsítése a vállalatok körében, a társadalom megfelelő tájékoztatása az ilyen jellegű erőfeszítésekről;
2.3 Külföldi tapasztalatok hasznosítása a nemzetközi hálózat segítségével;
2.4 Azon felismerés nyilvánvalóvá tétele, hogy a környezeti és társadalmi szempontokat is figyelembe vevő vállalati gazdálkodás nem költségnövelő tényező, hanem hozzájárul az érintett vállalat és az egész gazdaság sikeréhez;
2.5 A vállalati társadalmi felelősség szellemiségének elterjesztése, különös tekintettel annak mély értelmezésére, a kis- és középvállalatok pozitív szerepére;
2.6 A környezettudatos vállalatirányítás módszereinek és technikájának bevezetése a legfogékonyabb vállalatoknál, különösen a KÖVET tagvállalatainál;
2.7 Vállalati és külső oktatás, továbbképzés szervezése a környezettudatos vállalatirányítás és a vállalati társadalmi felelősség követelményeivel összhangban;
2.8 A gazdasági környezet olyan irányú befolyásolása, hogy a környezettudatos vállalatirányítás és a vállalati társadalmi felelősség nagyobb ösztönzést kapjon;
2.9 Költségcsökkentési lehetőségek keresése és kihasználása, különösen az energia-, víz- és alapanyag-felhasználás, valamint a szennyvíz és hulladékok mennyiségének csökkentése, feldolgozása terén (tisztább termelés);
2.10 A környezetkímélő és a fenntartható fejlődés szempontjából legjobb termékek, szolgáltatások piaci elterjedésének támogatása.
2.11 A vállalat vonzóbbá tétele a jobb munkaerő megszerzése és a dolgozók motivációja érdekében;
2.12 A környezettudatos vállalati működésben élenjáró, felelős cégek jó hírének növelése, különös tekintettel a helyi közösségre és a sajtóra;
2.13 Az ökoszociális piacgazdaság kifejlődésének elősegítése;
2.14 A környezeti elemek és természeti erőforrások megóvásához való hozzájárulás.
2.15 Együttműködés a fenti célokat valló üzleti, kormányzati, társadalmi és egyéb szervezetekkel.
3. A KÖVET céljainak elérése érdekében a környezettudatos vállalatirányításhoz kapcsolódó témakörökben az alábbi kiemelten közhasznú feladatokat végzi (az Egyesület alaptevékenysége)
[Lábjegyzetben az 1995. évi LIII, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény által kijelölt, azon állami szerv hatáskörébe utalt feladat leírása, amit a KÖVET ellát. A jelzések a törvény részeire utalnak, ha nincs más jelölés]:
3.1 Segíti a tagjai és más vállalatok közötti információáramlást.1
3.2 Konferenciákat, tapasztalatcseréket, tanfolyamokat és egyéb rendezvényeket szervez a közös érdeklődésre számot tartó témákban.1
3.3 Közreműködik tisztább technológiák és környezetközpontú irányítási rendszerek magyarországi meghonosításában, a termékek, technológiák és vállalatok fenntarthatósági minősítésében.2 3 4
3.4 Hazai és külföldi szakirodalmat, ismeretterjesztő anyagot gyűjt, fordít, adaptál és terjeszt.5 1
3.5 Szaklapjában és a további szaksajtón és további kommunikációs eszközök által terjeszti a környezettudatos vállalatirányítással és a vállalati társadalmi felelősséggel összefüggő ismereteket.1
3.6 Pályázati úton, a tagságot - lehetőleg - nem terhelve biztosítja nagyobb programok megvalósítását.6 7
3.7 Az általa művelt témákra vonatkozó adatokat, információkat gyűjt, és nyilvántartásokat vezet, szem előtt tartva5 a nemzetközi összehasonlíthatóság szempontjait
3.8 Kapcsolatot tart a hasonló tevékenységű külföldi szervezetekkel és a nemzetközi hálózattal (INEM), azok részére szolgáltatásokat végez, illetve igénybe veszi azok szolgáltatásait, intenzív tapasztalatcserét folytat.8
3.9 Segít a környezetvédelmi beruházásokhoz igénybe vehető hazai és külföldi pénzforrások, támogatások felkutatásában.5 7
3.10 Díjakat alapít a környezetgazdálkodásban élenjáró vállalatok részére, és közreműködik az ilyen díjak, kitüntetések odaítélésében.3 9
3.11 Adatbázisokat hoz létre illetve felkutatja a meglévő adatbázisokat.5
3.12 Segíti a környezetkímélő és a fenntartható fejlődés szempontjából legjobb termékek, szolgáltatások piaci elterjedését.4
3.13 Kapcsolatot tart a médiával a környezettudatos vállalatirányítás és vállalati társadalmi felelősség hazai helyzetéről való megfelelő tájékoztatás érdekében.1
3.14 Szerkeszti, kiadja és terjeszti az Egyesület kiadványait.1
3.15 Munkakapcsolatot létesít a hasonló célokkal működő szervezetekkel.10
3.16 Lehetősége szerint segít a konfliktusmentes párbeszéd kialakításában és fenntartásában a környezetvédelmi csoportok és a vállalatok között.11 12
3.17 Cégek, szervezetek felkérésére szervezési, ellenőrzési, átvilágítási, oktatási és egyéb szakértői feladatokat lát el, illetve együttműködik tagjaival és más vállalatokkal, intézményekkel a feladatok megoldása érdekében.3
3.18 Elősegíti a szakemberek környezettudatos vállalatirányítási ismereteinek elmélyítését, közreműködik a vállalati környezetvédelmi szakképesítési rendszer kialakításában és működtetésében.3 13
3.19 Államigazgatási szerv felkérésére szakértői segítséget nyújt például országos cselekvési program kidolgozásával a környezettudatos irányításhoz és a környezetvédelmet érintő önkéntes megállapodásokhoz kapcsolódóan.10 14 15
A fentiekben meghatározott célok elérése érdekében az 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontjában meghatározott környezetvédelem (9) közhasznú tevékenységet végzi.
A fentiekben meghatározott célok elérése érdekében különböző szolgáltatásokat végez.
4. A KÖVET alapelvei:
4.1 A KÖVET tevékenységének alapja a környezetkímélő magatartás és a fenntarthatóságért érzett társadalmi felelősség, ezért tagjaitól is ennek megfelelő magatartást vár el.
4.2 A KÖVET igyekszik összekötni a környezet megóvását és a társadalmi felelősséget a gazdasági sikerrel, de olyan esetekben is ragaszkodik ezekhez, ahol az anyagi ráfordítást igényel.
4.3 A KÖVET nem nyereségorientált szervezet, munkáját politikai megfontolásoktól, pártoktól és gazdasági irányzatoktól függetlenül végzi, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít.
4.4 A KÖVET tevékenysége gyakorlatorientált, de tudományosan megalapozott.
4.5 A KÖVET együttműködik vállalatokkal, ipari és kereskedelmi kamarákkal, környezetvédelmi szervezetekkel, állami intézményekkel, szakmai szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel és más szervezetekkel céljainak megvalósítása érdekében.
4. §
A KÖVET tagjai
1. A tagság formái:
1.1 Rendes tagok: vállalati tagok, nyereségorientált társaságok és egyéni vállalkozók, illetve mindazon szervezetek, akik befizetik az alkalmazotti szám alapján meghatározott tagdíjat.
1.2 Társult tagok: környezetvédelmi és más társadalmi szervezetek, kormányszervek, intézmények, nem nyereségorientált szervezetek, illetve mindazon szervezetek és magánszemélyek, akikkel az Egyesület kétoldalú együttműködési megállapodást köt.
1.3 Tiszteletbeli tagok: magánszemélyek, az Egyesület részére vagy annak céljaival összhangban végzett kiemelkedő munkájuk alapján. (Általában akkor, ha a magánszemély munkáltatója nem KÖVET-tag.)
1.4 Egyéni tagok: magánszemélyek, akik egyetértenek az Egyesület céljaival.
2. A rendes és társult tagok tekintetében a társult tagok aránya nem haladhatja meg a negyven százalékot, a szervezet vállalati orientációjának megőrzése érdekében.
3. A KÖVET tagja lehet az a magyar vagy külföldi természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely belépési szándékát írásban kinyilvánítja, az Egyesület Alapszabályát elfogadja, rendes tag esetén a tagdíjat évente befizeti, társult tag esetén eleget tesz az együttműködési megállapodásban foglaltaknak.
4. A KÖVET tagjainak felvételéről, megfelelő tagsági kategóriába sorolásáról az Elnökség dönt.
5. Az Egyesületi tagság megszűnik, ha
5.1 a tag az Elnökségnek (a Titkárságon keresztül) címzett írásbeli bejelentéssel kilép,
5.2 a tagot az Elnökség kizárja, mivel az magatartásával, tevékenységével az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti,
5.3 a tagot törlik (természetes személy elhalálozik, jogi személy jogutód nélkül megszűnik vagy tagdíjfizetési kötelezettségének az esedékességtől számított 6 hónapon belül nem tesz eleget).
6. A KÖVET kiemelkedően közhasznú szolgáltatásaiból meghatározott feltételek mellett nem tag jogi és természetes személyek is részesülhetnek, különös tekintettel a felsőoktatási intézmények hallgatóira. A szolgáltatások igénybevételének módja az előre meghirdetettek szerint, ennek hiányában pedig a Titkársággal való egyeztetés alapján lehetséges.
5. §
A tagok jogai és kötelességei
1. A jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tag képviselőjét a szóbanforgó intézmény vezetője írásban nevezi ki a belépési nyilatkozatban ("kapcsolattartó"). A kapcsolattartó a jogi tag kilépéséig, vagy a kinevezés írásbeli megváltoztatásáig egyszemélyben képviseli a jogi tagot az Egyesület felé.
2. A rendes tagok jogai:
2.1 használhatják "A KÖVET tagja" címet és az Egyesület logóját a Titkárság által meghatározott formában,
2.2 meghatározott kedvezménnyel vehetnek részt a KÖVET rendezvényein,
2.3 ingyenesen, vagy adott kedvezménnyel vehetik igénybe a KÖVET szolgáltatásait,
2.4 tanácskozhatnak és szavazhatnak a közgyűlésen,
2.5 tisztségviselésre választhatnak és választhatók az Egyesület bármely szervébe,
2.6 javaslatokkal, indítványokkal és panasszal fordulhatnak az Egyesület bármely szervéhez, különös tekintettel az Egyesület céljait szolgáló új tevékenységek ajánlására,
2.7 részt vehetnek a KÖVET szakmai tevékenységében, ahol lehetőség szerint elsőbbséget kapnak,
2.8 kérhetik a Felügyelő Bizottság állásfoglalását.
3. A rendes tagok kötelességei, hogy
3.1 betartsák a KÖVET Alapszabályának rendelkezéseit és vezető szerveinek határozatait,
3.2 az Egyesület jó hírnevének megszerzése és a környezettudatos vállalatirányítás hitelességének megőrzése érdekében, az Alapszabály szellemében munkálkodjanak,
3.3 tisztségviselésre történt megválasztásuk esetén a tisztséggel járó feladataikat elvégezzék, amennyiben körülmények változása folytán a tisztséggel járó feladatokat elvégezni nem tudják, felmentésüket kérjék,
3.4 a tagsági díjat esedékességének idején befizessék.
3.5 legjobb tudásuk szerint segítsék elő a környezetet minél kevésbé terhelő és társadalmilag felelős működést saját szervezetüknél,
3.6 lehetőségük szerint közreműködjenek a KÖVET kezdeményezéseiben a környezettudatos és társadalmilag felelős vállalatirányítás elősegítése érdekében.
4. A társult, tiszteletbeli és egyéni tagok jogaira és kötelességeire vonatkozólag a rendes tagok jogai és kötelességei irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt.
6. §
Az Egyesület szervezeti felépítése és vezető tisztségviselői
1. A KÖVET az alábbi szervezeti egységekre épül:
| Közgyűlés | Felügyelő Bizottság |
| Elnökség | Titkárság |
| Munkacsoportok | Területi szervezetek |
2. A KÖVET vezető tisztségviselői az elnök, a főtitkár, az elnökség tagjai, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai.
3. A vezető tisztségviselőket nyílt szavazással kell a jelöltek közül kiválasztani, és ezt a mindenkori választásnál nyílt szavazással kell eldönteni. Az ügyvezető igazgató az Egyesület alkalmazottja, kiválasztásáról az Elnökség dönt a Főtitkár javaslata alapján.
4. Vezető tisztségviselőként jelölni csak olyan egyesületi tagokat, ill. azok munkavállalóit lehet, akik jelölésük alkalmával jelen vannak, jelölésükhöz hozzájárulnak, vagy nincsenek jelen, de jelölésükhöz előzetesen írásban hozzájárultak.
5. Nem szavazhatnak a vezető tisztségviselők az őket vagy közeli hozzátartozójukat érintő kérdésekben. A vezető tisztségviselők összeférhetetlenségük esetén kötelesek kérni az Elnökségtől leváltásukat. Nem választhatók vezető tisztségviselőnek olyan személyek, akik más, olyan közhasznú szervezetnél töltöttek be vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény alapján köztartozását nem egyenlítette ki.
6. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
6.1 az Elnökség tagja, az Egyesület elnöke,
6.2 az Egyesületnél a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik,
6.3 az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást - illetve
6.4 a 6.1-6.3 pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
7. A testületi szervek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa a határozat alapján:
7.1 kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
7.2 bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapító okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Az egyesület tagjai a tisztségviselők kijelölésekor figyelembe veszik a Khtv. 8. és 9. §-ban írott összeférhetetlenségi szabályokat.
7. §
Közgyűlés
1. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet évenként legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlést a főtitkár hívja össze. A Közgyűlésre minden egyesületi tagot meg kell hívni. Minden rendes tagnak egy szavazati joga van.
2. A közgyűlés nyilvános, azon előzetes, írásos bejelentkezés alapján nem tag jogi személyek képviselői és természetes személyek is részt vehetnek, szavazati jog nélkül.
3. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
3.1 Megválasztja a közgyűlés levezető elnökét és a jegyzőkönyv vezetőjét. A Közgyűlésen az Egyesület elnöke vagy főtitkára elnököl. A tárgysorozathoz valamennyi résztvevő hozzászólhat.
3.2 Meghallgatja az Elnökség és a Felügyelő Bizottság évi beszámolóját, és azzal kapcsolatban határozatot hoz.
3.3 Megvitatja a legutóbbi közgyűlés óta végzett munkát és meghatározza a következő időszak legfontosabb feladatait.
3.4 Kétharmados szótöbbséggel jóváhagyja, szükség esetén módosítja az Egyesület Alapszabályát.
3.5 Megvitatja és elfogadja a Titkárság által elkészített éves beszámolót és közhasznúsági jelentést, amely tartalmazza a számviteli beszámolót; az esetleges költségvetési támogatás felhasználását; a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; a cél szerinti juttatások kimutatását; a központi költségvetési szervtől és elkülönített állami pénzalaptól kapott támogatást; a vezető tisztségviselőknek fizetett esetleges tiszteletdíjak mértékét; a kiemelkedően közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
3.6 Nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel megválasztja az Egyesület elnökét és főtitkárát, az Elnökség tagjait, a Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait. A személyekre minden tag előzetesen írásban, vagy a helyszínen szóban javaslatot tehet.
3.7 Nyílt szavazással, kétharmados szótöbbséggel határoz hazai, illetve külföldi szövetségbe történő belépés, más társadalmi szervezettel való egyesülés és feloszlás kérdésében. Egyéb esetekben szótöbbséggel határoz.
3.8 Az Elnökség javaslata alapján határoz a tagdíjról.
3.9 Meghatározza az Egyesület vezető tisztségviselőinek (6. §) esetleges tiszteletdíját, az Egyesület érdekében kifejtett munkájukért.
4. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a rendes tagok legalább ötven százaléka plusz egy fő jelen van. Ha a szabályszerűen összehívott Közgyűlés nem határozatképes, a 60 napon belül azonos módon és tárgysorozattal összehívott Közgyűlés, a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes a meghívóban szereplő napirendi pontokban, ha erről a meghívó rendelkezik, kivéve a 7. § 3.4 és 3.7 pontban meghatározott tárgykörben. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazat egyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.
5. Azon szavazati joggal rendelkező rendes tag képviselője, aki nem tud részt venni a közgyűlésen, de élni kíván szavazati jogával, meghatalmazhatja egy másik szavazati joggal rendelkező rendes tag képviselőjét a nevében történő szavazásra. Ebben az esetben a meghatalmazott külön szavazhat saját és külön a meghatalmazó nevében. Egy tag képviselője legfeljebb két másik tag nevében szavazhat. A szavazati jogra vonatkozó meghatalmazás személyre szól, és azt továbbruházni nem lehet. A szavazati jogra vonatkozó meghatalmazást írásba kell foglalni és az erről szóló dokumentumot a közgyűlésen be kell mutatni.
6. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség, felelősség alól mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
7. Az Elnökség bármikor Közgyűlést hívhat össze, ha pedig azt a bíróság elrendeli, illetve ha a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri, összehívni köteles. A közgyűlés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a tagokat a Titkárságnak legalább a Közgyűlés időpontja előtt egy héttel, írásban értesítenie kell.
8. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A közgyűlés jegyzőkönyvét a tagok postán megkapják, abba a Titkárságon bárki betekinthet vagy saját költségén másolatot készíthet róla.
9. A Közgyűlés lényeges döntéseit az Egyesület hírlevelén keresztül hozza nyilvánosságra.
8. §
Az Elnökség
1. Az Elnökség két közgyűlés között irányítja és vezeti a KÖVET munkáját.
2. Az Elnökség tagjai:
2.1 az elnök és a főtitkár,
2.2 a tagok közül legalább 5, legfeljebb 7 fő a közgyűlés döntése alapján.
3. Az Elnökség ülésein megfigyelőként, szavazati jog nélkül vehet részt a Felügyelő Bizottság elnöke, a KÖVET képviselője az INEM nemzetközi elnökségében (ha van ilyen), az INEM Főtitkárságának képviselője, valamint az ügyvezető igazgató. Az Elnökség ülései nyilvánosak.
4. Az elnökségi tagokat a Közgyűlés választja négyévi időtartamra.
5. Az Elnökség hatásköre:
5.1 dönt a KÖVET tagjainak felvételéről, megfelelő tagsági kategóriába sorolásáról (4. § 1.1 - 1.3 pont),
5.2 határoz munkacsoportok vagy területi szervezetek felállításáról,
5.3 határoz az eléje vitt és nem a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben, valamint a jelen Alapszabályban az elnökség hatáskörébe utalt ügyekben,
5.4 meghatározza a KÖVET célkitűzéseinek végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, elfogadja a KÖVET éves munkatervét és előző évre vonatkozó beszámolóját, ellenőrzi a munkaterv végrehajtását,
5.5 meghatározza a KÖVET éves költségvetését, ajánlatot tesz a Közgyűlésnek a tagdíjakról,
5.6 meghatározza a főtitkár éves költségkeretét és jóváhagyja az ügyvezető igazgató javadalmazását.
5.7 rendszeresen értékeli a főtitkár tevékenységét.
6. Egy egyesületi tag azonos tisztséget legfeljebb nyolc évig tölthet be újraválasztás esetén. Indokolt esetben ez alól a Közgyűlés kivételt tehet.
7. Az Elnökség általában negyedévenként, de legalább félévenként ül össze, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.
8. Az Elnökség összehívását az elnök, a főtitkár vagy az ügyvezető igazgató kezdeményezi, legalább egy héttel az ülés előtt, írásban tájékoztatva az Elnökség tagjait és állandó meghívottjait az ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről.
9. Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak ötven százaléka plusz egy fő jelen van.
10. Az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A közgyűlés jegyzőkönyvét az elnökségi tagok postán megkapják, abba a Titkárságon bárki betekinthet vagy saját költségén másolatot készíthet róla.
11. Az Elnökség lényeges döntéseit az Egyesület hírlevelén keresztül hozza nyilvánosságra.
9. §
Elnök
1. Az Egyesület elnökévé választható kiemelkedő tudományos vagy gyakorlati eredményeket elérő szakember, közéleti személyiség, az Egyesület tagjai közül.
2. Az elnöki tisztség tiszteletbeli, az elnök nem vonható felelősségre a KÖVET döntéseiért.
3. Az elnököt a Közgyűlés választja.
4. Az elnök nem jegyzi az Egyesületet, ügyviteli döntésekben nem vesz részt.
5. Az elnök szakmai tevékenysége során támogatja és terjeszti a környezettudatos vállalatirányítás és a vállalati társadalmi felelősség eszméjét, az Egyesület munkáját.
6. Az elnök akadályoztatása esetén bármely elnökségi tagra átruházhatja jogkörét.
10. §
Főtitkár
1. A főtitkár fő feladata a stratégiai döntéshozatal az ügyvezető igazgatóval közösen, általános tanácsadás a Titkárság és az ügyvezető igazgató munkájához, az egyesület nyilvános képviselete (pl. konferenciákon, sajtóban), és a kiemelt partnerkapcsolatok ápolása.
2. A főtitkárt a Közgyűlés választja a tagok közül, a főtitkár az Elnökség tagja.
3. A KÖVET főtitkára vezeti az elnökség üléseit.
4. A főtitkár ellenőrzi a Közgyűlés, és az elnökség összehívása esetén az Alapszabály előírásának betartását, és ellenőrzi a vezető szervek határozatainak végrehajtását.
5. A főtitkár felügyeli az ügyvezető igazgató és a Titkárság munkáját, szükség esetén kikérve az elnökség véleményét.
6. A főtitkár részt vesz a stratégiai programok kialakításában.
7. A főtitkár munkájáról az Elnökségnek, illetve a Közgyűlésnek beszámolni köteles.
8. A főtitkárt, akadályoztatása esetén az ügyvezető igazgató teljes jogkörrel helyettesíti.
9. A főtitkár önállóan jegyzi az Egyesületet, ő az Egyesület képviselője.
10. A főtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat az ügyvezető igazgató felett . A munkáltatói jogokat gyakorló főtitkár egy személyben jogosult az ügyvezető igazgató munkaszerződésének megkötésére és - az Elnökség egyetértésével - javadalmazása mértékének meghatározására.
11. §
Ügyvezető igazgató
1. Az ügyvezető igazgató az Egyesület alkalmazottja, alkalmazásának feltételeit részletes munkaszerződés szabályozza.
2. Az ügyvezető igazgató feladata a vezető szervek határozatainak végrehajtása és a végrehajtás szervezése. A vezető szervek ülései között az Alapszabálynak megfelelően intézi a KÖVET ügyeit, ellenőrzi az elnökség által jóváhagyott költségvetésben előirányzott összegek rendeltetésszerű, a mindenkori pénzügyi rendelkezéseknek megfelelő felhasználását.
3. Az ügyvezető igazgató készíti az előterjesztéseket. Az ügyvezető igazgató két elnökségi ülés között jogosult eljárni minden olyan kérdésben, amely nem halasztható a következő Elnökségi ülésig. Ilyen tevékenységéről a következő Elnökségi ülésen köteles beszámolni.
4. Az ügyvezető igazgató feladata a magas színvonalú szakmai munka biztosítása, az érdekelt felekkel kapcsolatok kiépítése és fenntartása, a programok végrehajtásának biztosítása és újak indítása (pályázatok készítése), szakmai rendezvények és oktatások szervezése, az egyesület kiadványainak gondozása, a pénzügyek nyilvántartásának megszervezése, valamint az Egyesület folyamatos működésének és fejlesztésének biztosítása.
5. Az ügyvezető igazgató munkáját szükség szerint, az Elnökség jóváhagyásával fő- és mellékállású alkalmazottak bevonásával végzi. Az alkalmazottak felett a munkáltatói jogokat az ügyvezető igazgató gyakorolja. A munkáltatói jogokat gyakorló egyszemélyben jogosult a munkaszerződés megkötésére, a javadalmazás mértékének meghatározására. Az ügyvezető igazgató és az alkalmazottak alkotják az Egyesület ügyintéző szervét, a Titkárságot.
6. Az ügyvezető igazgató folyamatosan köteles beszámolni a főtitkárnak a KÖVET tevékenységéről, lényeges kérdésekben kikérni a főtitkár véleményét.
12. §
Az Egyesület képviselete
1. Az Egyesületet a főtitkár önállóan jegyzi, ő az Egyesület képviselője.
2. A főtitkárt távollétében az általa kijelölt tag teljes jogkörrel helyettesíti.
3. Banki utalványozásra a főtitkár bármelyik általa kijelölt elnökségi taggal együttesen jogosult.
13. §
A Felügyelő Bizottság
1. A Felügyelő Bizottság közvetlen a közgyűlésnek alárendelt egyesületi szerv és csak a közgyűlésnek tartozik beszámolni.
2. A Felügyelő Bizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg négy évre, a tagok közül.
3. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az elnökség és a főtitkár Alapszabály szerinti működését, a rendelkezésre álló eszközöknek az Alapszabályban meghatározott célokra történő hatékony és célszerű felhasználását, elfogadja az Egyesület előző évi pénzügyi beszámolóját.
4. A Felügyelő Bizottság elnöke az elnökségi ülések állandó meghívottja, szavazati joggal nem rendelkezik. Köteles írásban jelezni az Elnökség felé, ha az Elnökség határozatai az Alapszabálynak vagy más jogszabálynak nem felelnek meg.
5. A Felügyelő Bizottsághoz az Egyesület bármely tagja írásbeli panaszt nyújthat be, ha úgy találja, hogy az Elnökség vagy a főtitkár határozata Alapszabály ellenes. Ilyen panaszt a Felügyelő Bizottság tagjai közvetlenül is kezdeményezhetnek. A panaszokat a Felügyelő Bizottság köteles kivizsgálni, többségi szavazással határozni, a határozatot jegyzőkönyvbe foglalni és a legközelebbi elnökségi ülésen ismertetni.
6. A Felügyelő Bizottság tagja vagy annak közeli hozzátartozója, élettársa nem lehet tagja az Elnökségnek és nem viselhet más funkciót az Egyesületen belül, nem állhat munkaviszonyban az Egyesülettel.
7. A Felügyelő Bizottság hatáskörére az 1997. évi, közhasznú szervezetekről szóló CLVI. törvény 11. §-ban írottak irányadóak, működésére az Elnökség működésének szabályai vonatkoznak.
14. §
Munkacsoportok
1. Az Egyesület egyes, központi jellegű feladatainak megoldására, vagy szűkebb szakterületek művelésére munkacsoportokat létesíthet.
2. A munkacsoportok létesítésének kérdésében az Elnökség dönt.
3. A munkacsoportok szakmai munkát végeznek egy adott témakörben, és javaslatokat dolgoznak ki az Elnökség számára, ha erre attól megbízást kapnak.
15. §
Területi szervezetek
1. Az Egyesület feladatainak regionális szintű megvalósítása érdekében területi szervezeteket hozhat létre, vagy megállapodhat működő helyi szervezetekkel az egyesületi tevékenység végzéséről. A területi szervezetek megalakulását, megszűnését, összevonását, szétválasztását az Elnökség határozza el.
2. Új területi szervezet megalakulását legalább 30 tag közös akarattal, vagy a Titkárság az Elnökségnél kezdeményezheti.
16. §
Nyilvánosság
1. A testületi szervek döntéseit az Egyesület Titkársága nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, nyílt szavazás esetén a támogatók és ellenzők számarányát, személyét.
2. Az ügyvezető igazgató gondoskodik a döntések érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon. A testületi szervek döntéseit a szervezet székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán kell nyilvánosságra hozni.
3. Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet az Egyesület székhelyén, előre egyeztetett időpontban.
4. Az Egyesület működésének módjáról, szolgáltatásairól és azok igénybevételének módjáról, valamint az Egyesület beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban és Internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.
5. Mivel a szervezet kiemelkedően közhasznú feladatot lát el, tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait országos terjesztésű szaklapjában ("Lépések a fenntarthatóság felé") nyilvánosságra hozza.
17. §
Az Egyesület gazdálkodása
1. A KÖVET jogi személy, amely saját vagyonával önállóan gazdálkodik az Elnökség által jóváhagyott költségvetés alapján.
2. A KÖVET gazdasági tevékenységéért saját vagyonával felel.
3. A KÖVET működési feltételeinek biztosítása érdekében:
3.1 tagjaitól tagdíjat szed be,
3.2 jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetektől és magánszemélyektől hozzájárulást, támogatást fogad el,
3.3 az alaptevékenységébe tartozó szolgáltatásokért esetenként költségtérítést szed be,
3.4 a működéséhez szükséges pénzeszközök biztosítására, kiemelkedően közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat.
4. A főtitkár feladata elősegíteni az Egyesület eredményes gazdálkodását és vagyonának gyarapítását. Az esetleges gazdasági-vállalkozási tevékenység szakmai felügyelete az Elnökség feladata.
5. Az Egyesület vezető tisztségviselői (6. §) az Egyesület érdekében kifejtett munkájukért tiszteletdíjat kaphatnak, melynek mértékét évente a Közgyűlés határozza meg.
6. A KÖVET természetes személy tagjai vagy a jogi személy tagok képviselői az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységében mint fő- vagy mellékfoglalkozású alkalmazottak részt vehetnek, tevékenységükért jogdíj, szakértői díj, tiszteletdíj, munkadíj stb. címen megállapodás alapján ellenértéket kaphatnak.
7. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a 3. § 3. pontban meghatározott tevékenységre fordítja.
8. Az Egyesület gazdálkodására vonatkozó szabályokat a társadalmi szervezetekre mindenkor hatályos jogszabályok, valamint az ezekkel összhangban elfogadott belső gazdálkodási szabályzatok tartalmazzák.
18. §
Az egyesület gazdasági - vállalkozási tevékenysége
1. A KÖVET gazdasági-vállalkozási tevékenységet másodlagosan, kiemelkedően közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.
2. A KÖVET vállalkozási tevékenységébe külső szakembereket, szervezeteket a mindenkori rendelésállomány és eredményesség szem előtt tartásával bevonhat.
3. A vállalkozói tevékenységből keletkezett nyereség felhasználásáról a főtitkár javaslata alapján az elnökség dönt, melyről a közgyűlésnek utólag beszámol.
19. §
Zárórendelkezések
1. A jelen Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben az 1989. évi II. törvény és az 1997. évi CLVI. törvény az irányadó.
2. Az Alapszabály jelen szövegét a 2008. március 26-án megtartott egyesületi Közgyűlés fogadta el, és az elfogadás napján lép hatályba.
1 54. § (2): A környezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése elsősorban állami és önkormányzati feladat.
2 38. § b): A környezet megóvásának, károsodása megelozésének stb. irányítása az állam kiemelt feladata.
3 38. § d): A környezeti gazdasági és műszaki szabályzórendszer megállapítása az állam kiemelt feladata.
4 41. § (5) b): A környezetkímélő termékek és technológiák elterjesztése a Kormány kiemelt feladata.
5 38. § f): A mérő-, és információs rendszer kiépítése és fenntartása az állam kiemelt feladata.
6 38. § i): A környezetvédelem gazdasági, pénzügyi alapjainak biztosítása az állam kiemelt feladata.
7 41. § (5) a): A nemzetközi környezeti szerződések kötelezettségeinek teljesítése a kormány kiemelt feladata.
8 37. § (2): Az állam biztosítja a nemzetközi környezetvédelmi egyezmények érvényesülését.
9 42. § d): A környezetvédelmi miniszter közreműködik a szakmapolitikai koncepciók kialakításában.
10 38. § a): A környezeti követelmények érvényesítése egyéb feladatainak gyakorlása során az állam feladata.
11 54. § (6): Az ismeretterjesztésnek (állami, önkormányzati feladat) a veszélyeztető tevékenységekre is ki kell terjednie.
12 55. § (1): Az állam ismeretterjesztési tevékenységében együttműködik környezetvédelmi egyesületekkel.
13 42. § e): A környezetvédelmi miniszter közreműködik szakképesítési rendszerek kialakításában.
14 39. §-40. §: A Nemzeti Környezetvédelmi Program elfogadása és végrehajtatása az Országgyűlés feladata.
15 Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 83/1997 OGY határozat, 2.4.3. pont: "BIZ-4: Ki kell dolgozni és végrehajtani a Környezettudatos Irányítás Cselekvési Programját."
|