DOLGOZÓK MOTIVÁLÁSA ÉS FŐNÖKPUHÍTÁS

A környezetvédelem ügyét ma már minden vállalatnak, legyen kicsi vagy nagy, figyelembe kell venni, és legalább jogszabályi szinten meg kell tennie mindent annak érdekében, hogy tevékenysége a lehető legkisebb káros környezeti hatással járjon. A cél érdekében számos intézkedést kell végrehajtani, amihez több különböző beosztásban lévő ember összehangolt munkája szükséges egy vállalaton belül.

Ezért elmondhatjuk, hogy nincs könnyű dolguk a környezetvédelmi szakembereknek, ha cégüknél egy új intézkedést vagy környezetvédelmi projektet szeretnének véghezvinni. Elsőként a feletteseiket kell meggyőzniük arról, hogy az intézkedés szükséges és hasznos. Egy környezetvédelmi beruházás nem kidobott pénz, hanem közép-, illetve hosszú távú befektetés, amely környezeti és gazdasági hasznot egyaránt hozhat, így erősítve a cég piaci helyzetét. Ha a főnöknél sikerrel jár valaki, azt gondolhatnák, hogy a nehezén már túl van, ám ekkor az intézkedést még a gyakorlatban megvalósító dolgozókkal kell elfogadtatni. Az október 5-i KÖVET-klub résztvevőivel arról beszélgettünk, hogy milyen módszerek, praktikák, kommunikációs technikák alkalmazásával járhatunk sikerrel. Beszélgetésünk központi témája a belső kommunikáció volt.

Tanácsok a vezetők meggyőzéséhez*:

A terv legyen összhangban a vezetői elkötelezettséggel! Ügyeljünk a fokozatosságra, haladjunk a következők szerint:

1. szakasz: jogszabályok által megkívánt környezetvédelmi intézkedések
2. szakasz: a vállalat számára előnyös környezetvédelmi intézkedések
3. szakasz: a vállalat számára semleges környezetvédelmi intézkedések
4. szakasz: a vállalatnak külön terhet jelentő környezetvédelmi intézkedések

Forrás: Gerog Winter: Zölden és nyereségesen c. könyv

Tanácsok a dolgozók bevonásához*:

• A legfogékonyabb dolgozót vegyük célba!
• Megfelelő munkaerőt alkalmazzunk!
• Alkalmas embereket ruházzunk fel felelősséggel!
• A legjobb szervezeti struktúrát állítsuk fel!
• Megfelelő képzési programokat nyújtsunk!
• A személyes eszközöket helyezzük előnybe!
• Szokásokat kialakító lépésekkel kezdjük!
• Keltsük fel a kíváncsiságukat/érdeklődésüket!
• Lépésről lépésre növeljük ismereteiket!
• Hadd tárja fel magát a problémát is az alkalmazott, majd ő hadd oldja meg!
• Adjunk bátorítást, útmutatást!
• Adjuk meg az alaphangot (vagyis igazgatókkal kezdjük a változtatást)!
• Olyan változtatásokat keressünk elsőként, amivel mindenki egyetért!
• Akcióinkkal a dolgozók minél több érzékére hassunk!

*Forrás: Gerog Winter: Zölden és nyereségesen c. könyv

Az elméletek bemutatása után Felde Ildikó, a GE Hungary Rt. KEM (környezet, egészségügy, munkavédelem) vezetője osztotta meg tapasztalatait. Az előadás keretében Ildikó beszámolt a GE egy hetes környezetvédelmi programjáról, a KEM-hét élményeiről, ami kitűnő példája egy mindenkit megmozgató, aktív és megmozdító oktatóprogramnak. Az egyhetes program minden napjának más-más volt a központi témája, és minden napra jutott megoldandó feladat a résztvevő csapatoknak.

A program célja az aktív részvétel serkentése volt a környezet- és munkavédelem területén mind a dolgozók, mind pedig a vezetőség részéről. Elsőként a vezetők (gyárigazgató, üzemvezető, team vezető) érdekeltségének felkeltése volt a fókuszban. Ez különösen fontos volt, hogy növekedjen a tudatosságuk, ezzel is elősegítve például a balesetek számának kontrolálását.

A GE KEM hete alatt a széleskörű környezeti, egészségügyi, és munkavédelmi problémákat felölelő információterjesztés a gyakorlatban több érzékszervre együttesen ható, oktató módszerek együttes használatával valósult meg. Új eszközöket és eljárásokat vezettek be, illetve fejlesztettek ki a dolgozók bevonásával a helyi igények alapján. A programban résztvevő csapatok dolgozói megismerkedhettek egyéb területek kezdeményezéseivel bizonyos témákban, hogy azokat felhasználva közösen új ötleteket fejlesszenek ki.

A hét eredményesen zárult, szinte minden dolgozó részt vett valamilyen módon a munkában, több a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó KEM ellenőrző listát készítettek, amelyek egyesítésével készül majd el az egységes, a jövőben használatos ellenőrzési lista. A legjobban teljesítő csapatok tárgynyereményben részesültek a program végén.
Felde Ildikó elmondása szerint nagyon sikeres volt az egyhetes program, évenkénti megismétlését tervezik, illetve kisebb akciókkal igyekeznek év közben a dolgozók lelkesedését ébren tartani. Mindenki új élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodott, még maguk a program kitalálói is.

„Meglepő volt számunkra, hogy a résztvevők olyan hibákat is észrevettek, amire mi egyáltalán nem gondoltunk.”

Az emberek általában emlékeznek*:

• az olvasottak 10%-ára,
• a hallottak 20%-ára,
• a látottak 30%-ára,
• a hallottak és látottak 50%-ára
• a saját maguk által elmondott 70%-ára
• a saját maguk által elvégzettek 90%-ára

A Klub második felében, a vezetők és dolgozók meggyőzésével (puhítás), illetve bevonásával kapcsolatban felmerült dilemmák és ötletek megvitatása következett.

A DOLGOZÓK BEVONÁSA SORÁN FELMERÜLŐ PROBLÉMÁK ÉS MEGOLDÁSI JAVASLATOK

Több résztvevő által tapasztalt jelenség a dolgozók környezetvédelmi jellegű információhiánya, amely több probléma eredője. A dolgozók többsége nincs tisztában magának a környezetvédelemnek a fontosságával, tárgyával. Nincs ismeretük a környezetszennyezés következményeiről, ezért ez a kérdés nem játszik fontos szerepet életükben, gondolkodásmódjukban, s így mindennapi munkavégzésükben sem. Másik gyakori probléma a motiváció hiánya, az érdektelenség, sok esetben a nem környezetvédelem területén dolgozók „nyűgnek”, plusz tehernek érzik a rájuk bízott feladatokat, amelynek következtében a dolgozók passzivitást mutatnak.
Az információhiány leküzdésére több eszközt is érdemes egyszerre alkalmazni, illetve fontos néhány szempontot figyelembe venni, mint például a fokozatosság, folyamatosság, következetesség. A leggyakrabban említett és alkalmazott egyirányú információ átadásra szolgáló eszközök a „faliújság”, „intranet”, „látványos, színes plakátok”, „környezetvédelmi sátor”. A kétirányú, a dolgozók aktív részvételét igénylő gyakori eszközök a különböző környezetvédelmi „versenyek”, „családi napok”.

A jelenlevők között egyetértés volt abban, hogy szükséges a dolgozók motivációja, azonban megoszlottak a vélemények a motiváció eszközéről, módszeréről. Fontos egy hatékony, és a többségre pozitívan ható „motivációs” rendszer kidolgozása. Elsőként említenénk a személyes beszélgetések lényegességét, amelyek során alkalom nyílik a száraz tények közlésén túl saját meggyőződésünk, pozitív kisugárzásunk közvetítésére is. Ennek egyik megvalósítási módja lehet az ún. „fogadóóra” biztosítása a dolgozók részére, de ajánlatos ezeken túl is megragadni minél több alkalmat a beszélgetésre. Nem szabad elfeledkezni a pozitív dolgozói példák (magatartás) nyilvánosságra hozataláról és dicséretéről sem. Kimagasló, innovatív ötletek kitalálóit, megvalósítóit jutalmazhatjuk anyagi javakkal is, de lehetőség szerint ez ne kizárólag készpénz legyen, hanem valamilyen a környezetvédelemhez kapcsolódó tárgyi jutalom, pl. kerékpár, energiatakarékos izzók, ismeretterjesztő könyvek, akár jutalomszabadság is, amit családi körben tölthet a dolgozó. Nemcsak az a fontos, hogy környezetvédelmi felelősök alakítsanak ki kapcsolatot a dolgozókkal, hanem az is, hogy lehetőséget adjunk arra, hogy a dolgozók megismerjék egymást és tevékenységeiket. Ehhez nyitottabb szemléletet kell kialakítani és szélesebb körű gondolkodást serkenteni, segíteni.

A VEZETŐSÉG MEGGYŐZÉSE

A vezetőség meggyőzése létfontosságú ahhoz, hogy ötleteinket megvalósíthassuk. Ez egy nehéz feladat, mert gyakran nem valós okokkal, indokokkal utasítják el kérésünket, ötleteinket. Ezért mesteri fokozatra kell fejlesztenünk a „kifogást kezelő képességünket”. Leggyakrabban kapott válasz a „bűvös nem”, ilyenkor merjünk visszakérdezni a konkrét, valós okokra melyek ellen ezután érvelni tudunk. Gyakori kifogások a „környezetvédelem drága”, „nem az én hatásköröm”, „nem érek rá”. Ezek a kifogások valójában a vezetőség elkötelezettségének hiányát tükrözik, így igazából ezt a problémát kell orvosolni.

A vállalat környezettudatos működésének megvalósítása érdekében nélkülözhetetlen, hogy a felsővezetők is rendelkezzenek megfelelő környezetvédelmi ismeretekkel, ezért nem szabad elfeledkezni arról, hogy őket is ellássuk megfelelő információval, ami a fent említett példákon túl történhet különböző képzések, tréningek formájában is.
Érdekességként néhány ötlet a jelenlevőktől: „közös munka a dolgozókkal”, a „környezeti teljesítés folyamatos mérése, értékelése”, „nyílt beszéd, egyértelműség”, „eredmények bemutatása”, „hulladékgyűjtő verseny csapatépítő tréning keretein belül”, „megbeszéléseken ismertetni az új szabályokat – írásban rögzítve mindent”.

A környezetvédelmi beruházások nem mindig járnak költséggel, néha elég hozzá a munkafolyamatok átszervezése, illetve sok esetben a befektetett összeg többszörösen megtérül. Ha ez még nem győzte meg a főnököt, alkalmazzuk a mindig bevethető marketing értéket, ami a vállalat számára előnyt eredményez. Pozitív hatással van a partnereinkkel (beszállító, vevő), illetve szélesebb körű érintettekkel (lakosság, civilek) való kapcsolatra.

Ha pedig a fent említett módszerek közül semmi nem vezet eredményre, a felsővezetőnek is fel lehet fedezni „gyengéjét” és „ott támadni”. Hiszen: „Hogy eteted meg a macskával a mustárt? Bekened vele a fenekét…”