Egyre többet beszélünk környezetbarát vállalatokról, ám a kommunikációban legtöbbször technológiai kérdéseket feszegetünk, kibocsátásokat mérünk, hulladékot tipizálunk vagy nyersanyagot vizsgálunk. Ritkán esik szó arról a kényes kérdésről, hogy vajon környezetbarát-e maga a termék? Nagyon nehéz erre választ adni, hiszen az érvelés ott kezdődik, hogy vajon tényleg szükség van-e a termékre, nem helyettesíthető-e más termékkel, szolgáltatással vagy magatartás-változtatással. Folytatódik ott, hogy a termék előállítása, szállítása és felhasználása során milyen környezeti terhelést jelent, hogyan lehet rajta változtatni, javítani. Ezekre a kérdésekre kerestük a választ február 23-án az Andrássy Palotában megrendezésre került KÖVET-képzésen, majd az azt követő tapasztalatcserén.

Miért van szükség a környezetbarát termékfejlesztésre?

Az Ehrlich & Ehrlich fenntarthatósági képlet szerint a mai környezeti hatások szinten tartása érdekében az elkövetkező 30-40 évben 90%-kal kell csökkentenünk a termelés során kifejtett környezeti terheket. A termékekkel kapcsolatos környezeti hatások kb. 80%-át a terméktervezés határozza meg, így különös hangsúlyt kell fektetnünk erre a szakaszra. Közvetlen és közvetett környezeti hatásokat különböztethetünk meg a termékek kapcsán, hiszen ha a „bölcsőtől a sírig” követjük végig egy termék életútját egy kis műanyagpohár esetében is a kőolajtól a kávéautomatáig jutunk. Ennek során pedig többféle folyamatot és hatást kell górcső alá vennünk.

Környezetbarát termékek

Hivatalos értelemben a környezetbarát termék védjeggyel, termékcímkével ellátott termékeket tartjuk környezetbarátnak. A Környezetbarát Termék Kht. értékelési rendszere szerint akkor jogosult valaki a magyar termékcímkére („Kocsánytalan Tölgy”), ha a teljes életutat, folyamatot végigkísérve kettő olyan pontot találunk, amely tekintetében a termék környezeti teljesítménye jobb, mint hasonló, rokon termékek. Ez lehet élettartam, anyaghasználat, csomagolás, alkatrészek stb. terén megvalósított javítási pontok.

Az 1994 óta működő Környezetbarát Termék Kht. mai napig 29 gyártó vagy szolgáltató cég 340 termékére adta ki a „Kocsánytalan Tölgy” emblémáját, amelynek részleteit, a vállalatok és termékeik listáját, a feltételeket, pályázati folyamat részleteit a www.kornyezetbarat-termek.hu honlapon találhatja meg a Tisztelt Olvasó. Sajnálatos módon a fogyasztók körében kevésbé ismertek a jelzések, jelentésük és a velük rendelkező termékek köre.

A gyártók saját termékjelei több szempontból megtévesztőek is lehetnek: ha nem kommunikált a jelölés pontos jelentése, ha külföldi a jelölés és a hazai környezetben nem értelmezhető a környezeti előny stb. Természetesen több olyan termék is létezik, amely környezetbarát jellemzőkkel rendelkezik, ám nem rendelkezik termékcímkével, mégis összességében kijelenthetjük, hogy beszerzéseink, vásárlásaink során környezeti szempontból felelős döntést hozunk, ha valódi környezetbarát termékcímkével ellátott árut választunk.

Terméktervezés kérdései

A környezetbarát terméktervezés alapelvei:

• Hatékony anyagfelhasználás: minél kevesebb és környezetbarátabb nyersanyaggal a lehető leghosszabb élettartamhoz juttatni a terméket, a hulladékkeletkezés csökkentése, az újrahasznosíthatóság lehetőségeinek növelése. (Érdekes példák: felesleges műanyag kellékek mellőzése a ragasztótépő esetében, lebomló bambuszból készített kerékpárváz stb.)
• Hatékony energiafelhasználás: megújuló, „zöld” energiaforrásokból, energiatakarékos berendezések segítségével történő előállítás, valamint maga a termék ilyen jellemzőkkel bírjon (példák: hibrid autók, emberi energiával működtethető számítógép vagy mobiltelefon töltő, energiatakarékos hűtőberendezések stb.)
• A környezeti kockázat csökkentése: minél kevesebb veszélyes komponens felhasználásával megfelelően biztosított kezelési körülmények közötti gyártás és felhasználás (példák: vízbázisú festékek és lakkok, formaldehid nélküli bútorok stb.)
• Környezetbarát csomagolás: a lehető legkisebb tömegű és térfogatú, környezetbarát alapanyagú csomagolás alkalmazása, többszörös használhatóság biztosítása (példák: csomagolás nélküli forgalmazás, újrahasznosított papírból készített tojástartók, toner-utántöltés stb.)
• Alternatív megoldások: más termékkel helyettesítés vagy a termék szolgáltatással történő helyettesítése, magatartás változtatás (példák: bútor bérlése, irodatechnikai berendezések bérlése, kulcsos autó stb.)

Életciklus-elemzés (LCA - Life Cycle Assessment)

Az USA-ban már 1960 óta alkalmazott módszer mára már az elterjedt ISO szabvány ajánlásában is szerepel. A módszer célja, hogy a környezetbarát termékfejlesztés elemeit, a lehetséges környezeti hatást integráljuk számszerű adatok, indikátorok segítségével a döntéshozatalba. Az elemzés manuális és szoftveres módon is elvégezhető, de az adatok sokfélesége és komplex értékelése utóbbit teszi legtöbbször indokolttá. Az életciklus-elemzés módszerének számos előnyét és lehetséges problémáját megvizsgáltuk a képzés során. Az életciklust támogató egyik elterjedt szoftver a „GaBi”, ami a FEBE ECOLOGIC forgalmazásában érhető el hazánkban (további részletek: www.gabi-software.com, ahol a demo-cd is letölthető). A szervezet képviseletében Sára Balázs a szoftver felhasználásával végrehajtott projektek tapasztalatai alapján leginkább három motivációt említ, amely a céget a környezetbarát termékfejlesztés irányába ösztönzi: 1) „a zöld úton szeretnék haladni, de segítsen valaki megtalálni”; 2) „zöldnek kell lenni, mert a társadalom, érintettek egyre inkább elvárják”; 3) „szerintem öko-termékem van, de ki hiszi ezt el nekem”. Érdekességképp kihangsúlyozta, hogy nem csak a hétköznapi értelemben vett termékre, mint bútorokra, tárolódobozokra vagy személygépkocsira kell gondolni, hanem lehet szennyvíz-iszap kezelése esetében is környezetbarát fejlesztés. Valamint szem előtt kell tartani, hogy nem lehet semmire sem azt mondani, hogy „Ez a legjobb”, mert mindig a körülményektől, funkciótól függ, hogy ott és akkor mi lehet a jobb környezetvédelmi szempontból. Magyarországon több vállalat végez életciklus elemzést a KÖVET szakértőinek támogatásával, annak céljából, hogy környezetbarátabb legyen termékük, csomagolóanyaguk, pl. a DENSO Gyártó Magyarország Kft. Teljes eseteik és annak részletei jelenleg még nem publikusak, de kíváncsian várjuk az eredményeket és a fejlesztés során szerzett tapasztalatokat!

Hazai vállalatok esetei – helyzetelemzés az életciklus-elemzés lehetőségeiről

Csoportos munkában megnéztük, hogy érdemes-e életciklus-elemzést végezni (vállalati, piaci, termékjellemzők alapján), milyen akadályozó tényezők lehetnek, hogyan lehetne ezeket felszámolni, milyen elemzési eredményekre lehetne számítani és mire használnánk ezeket, ha a következő vállalatokról és termékeikről lenne szó:

• Medikémia Rt.: szélvédőmosó folyadék
• PHOENIX Rubber Gumiipari Kft.: gumi alapanyagú hevederek
• IKEA Lakberendezési Kft.: étkezőszett (asztal + 4 szék)
• Denso Gyártó Magyarország Kft.: VCT vezérmű-tengely időzítő
• Printrex Kft.: mátrix nyomtatókazetta újratöltése

KONTRA: A legtöbb esetben komoly gátlótényezőnek tartjuk:

• az adatbegyűjtést (sokszor korlátozottan állnak rendelkezésre az alapanyagokról, segédanyagokról, valamint a felhasználás során keletkező kibocsátásokról)
• a fogyasztók tudatosságát (sok esetben elsősorban ár alapján döntenek, nem pedig környezetvédelmi szempont szerint; valamint sokszor a fogyasztók igényei miatt kell a környezetre káros, felesleges terheket jelentő komponenseket alkalmazni)
• erőforrás hiány (emberi erőforrás elsősorban)
• üzleti nyereség, profithoz való hozzájárulás mértéke (csak a meghatározóbb termékekre érdemes életciklus-elemzést végezni?)
• hatósági viselkedés (amennyiben nem szankcionálják a környezetileg káros vállalati viselkedést, terméket, úgy nehéz előnyt eszközölni a környezetbarát termékből)
• multinacionális cégek esetében a döntéshozatal általában nem Magyarországon van
• sokszor elsősorban logisztikai, szállítási problémák bújnak meg a gyenge pontok mögött (közúti szállítás túlsúlya, közút-vasút hibrid megoldás korlátozott lehetőségei, import aránya stb.)
• iparági adatvédelem (benchmark adatok beszerzése, ellátási láncon belüli együttműködés lehetősége).

PRO: Mégis néhány esetben az életciklus-elemzés elvégzése mellett döntöttünk, mert:

• versenyelőnyhöz juttathatja a vállalatot (élenjáróvá válhat a cég innovatív magatartásával)
• beszállítói láncon belüli kölcsönös gyümölcsöző együttműködést eredményezhet (közös fellépés)
• foglalkozni kell vele, mert környezeti szempontból összességében nagy hatást okoz a termék (nagy mennyiségű termelés/forgalmazás)
• marketingérték, imázsjavulás (több vásár, fórum lehetővé teszi, hogy az eredményeket kommunikálják a vállalatok külföldön és belföldön egyaránt, ott potenciális partnereket szerezzenek esetleg)
• a KIR valódi működtetését és a folyamatos fejlesztést támogatná
• valós környezeti tlejesítményjavulás a termékre.

Az Ön vállalatánál érdemes lenne vizsgálni? Mik lennének vajon az Ön vállalatának terméke(i)/szolgáltatása(i) esetében a gyenge/kritikus pontok? Milyen eredményekre számítana? Milyen pótlólagos hozadéka lehet az eredményeknek a vállalat számára?