A KÖVET 1998 óta végzi Magyarországon az ISO 14001 szabvány alapján tanúsított cégek adatainak nyilvántartását. Ezt a munkát egyesületünk önerőből, anyagi támogatás nélkül végzi. Minden évben komoly erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a lista minél teljesebb, tökéletesebb legyen.
Az alábbiakban röviden áttekintjük a környezetközpontú irányítási rendszerek nemzetközi és hazai helyzetét, és bemutatunk néhány elemzést.

ISO 14001 és EMAS

1996 óta már az ISO 14001 szabvány tanúsításával bizonyíthatják a vállalatok, hogy fontos számukra a környezetvédelem ügye, és termelésük minden mozzanatában figyelnek is rá. Az ISO hivatalos honlapjának adatai szerint 2006-ban átlépte a 100 ezres határt a tanúsított vállalatok száma a világon. (Pontos adatok: http://www.ecology.or.jp/isoworld/english/analy14k.htm)

Nem csak növekedés, hanem átrendeződés is történt. Olyan országok kerültek az elmúlt évben az élvonalba a tanúsítások számát tekintve, amelyek korábban még sereghajtók voltak. Kína, Spanyolország élenjáróvá váltak az elmúlt években.
Az első helyen változatlanul Japán áll, ahol a világtrenddel azonosan másfélszeresére nőtt a tanúsított cégek száma a másfél év alatt. Kína a hetedik helyről a másodikra került, azáltal, hogy több mint háromszor annyi tanúsított céggel rendelkezik, mint 2003 nyarán. Olaszország és az Egyesült Királyság is feljebb lépett a listán. Az abszolút számokat tekintve hazánk jelenleg a 22. helyen áll.

Az ISO sikere mellett az EMAS helyzete korántsem mondható jónak. Igaz, hogy az EMAS csak az EU területén használatos, így az abszolút számokat tekintve nem lehet olyan nagy számú tanúsítvány. De az EMAS népszerűsége sokat romlott az elmúlt időkben, és a korábban élenjáró országokban is visszaesett a regisztrációk száma. A pontos számok az Európai Unió honlapján találhatóak.
A visszaesés a rendszer szigorúbb követelményeinek köszönhető, de nagyban közrejátszik az információ, az ismertség hiánya is illetve az, hogy az EU-n kívül az ISO az elfogadott, és az ottani üzleti partnerek azt várják el a cégektől. Két hitelesített rendszer fenntartását pedig csak kevesen engedhetik meg maguknak.

ISO SEBESSÉGMÉRŐ

A tanúsítványok száma kétségtelenül egy egyértelmű, könnyen megérthető jelzőszáma az adott ország önkéntes környezetvédelmi megállapodások iránti fogékonyságának, még egyfajta nemzeti szintű "irányítási mérőszámként" is felfogható az ISO 14031 (környezeti teljesítményértékelés) szerint. Ugyanakkor a sima számok nem fedik fel azokat a különbségeket, amik az egyes országok méretében és gazdasági fejlettségében mutatkoznak, holott ezek az eltérések meghatározóak az ország fejlettségét illetően a környezettudatos vállalatirányításban. Mindenki számára nyilvánvaló azonban, hogy országonként nagyságrendekkel eltérő a lakosság ill. a vállalatok száma. Különböző a vállalatok által termelt GDP aránya tanúsításokként.

Ha van 100 ISO 14001 tanúsított vállalatunk Norvégiában, amely a világ egyik legmagasabb egy főre jutó GDP-jével büszkélkedhet, az nem egyenlő 100 tanúsítvánnyal egy fejlődő afrikai országban. Az utóbbinak sokkal nagyobb erőfeszítést kell tennie, hiszen a gazdaság fejletlenebb, a vállalatok anyagi lehetőségei rosszabbak. Ugyanígy, 50 tanúsítvány az Amerikai Egyesült Államokban nem ugyanazt jelenti, mint 50 tanúsítvány Belgiumban, mivel az USA összehasonlíthatatlanul nagyobb, mind területét, mind lakosságát tekintve.

Az országok méretére vonatkozólag viszonylag megbízható és közkézen forgó adatokat találhatunk a lakosság számára vonatkozólag, a gazdasági fejlettség egy általánosan elfogadott mérőszámának pedig a GDP-t tekintik. Ezen az alapon tehát kiszámolhatjuk a tanúsítványok arányát a népességhez és a GDP-hez viszonyítva.

A mellékelt táblázat szerint az ISO 14001 sebességmérő megmutatja a legtöbb ISO 14001 szerinti tanúsítvánnyal rendelkező ország és Magyarország sorrendjét, valamint:

1. mérőszám: a tanúsítványok számát
2. mérőszám: a népesség számának és a tanúsítványoknak az arányát
3. mérőszám: a GDP és a tanúsítványok az arányát mutatja

A három mérőszám sokkal jobb képet ad az egyes országok helyzetéről, mint a jelenleg elterjedt 1. mérőszám önmagában.

A 2. mérőszám az egy ISO 14001 tanúsított szervezetre jutó lakosok számát mutatja. Az alacsonyabb érték jobb pozíciót jelent, hiszen egy kisebb országnak nagyobb erőfeszítést kell tennie ugyanannyi tanúsítvány megszerzéséért.

Hasonlóképpen, ha a 3. mérőszám alacsonyabb értéket jelez, büszkébbek lehetünk országunkra, mivel ez az egy tanúsítványra eső GDP nagysága. Egy gazdagabb ország számára nyilván kevésbé megerőltető egy adott számú tanúsítvány megszerzése.

AZ ORSZÁGOK SORRENDJE SOKAT VÁLTOZIK (2002-es adatok alapján)

A 2. mérőszám nagymértékű változást hoz a sorrendben. A 2003 nyarán vezető három ország közül a népesség szám és a tanúsítványok arányát alapul véve egy sem végez jobb helyen, mint az ötödik. Svédország kerül a lista élére, Finnország a második helyre, Svájc a harmadikra, Dánia pedig a negyedik helyre. A négy visegrádi ország rangja javul.
Még nagyobb mértékű az átrendeződés, ha a 3. mérőszámra tekintünk. Az eredetileg vezető országok ebből a szempontból az első három helyről a 12., 6., 22. helyre szorulnak vissza. A második mérőszám alapján számított aranyérmesünk tudta megtartani dobogós helyet (Svédország harmadik eszerint), Finnország csupán ötödik helyezett, Svájc pedig kilencedik lett így. Lichtensteint és Ciprust dobogósként üdvözölhetjük, valamint a negyedik helyen levő Szlovéniát, a kelet-közép-európai országok között külön dicsérhetjük. A kelet-közép-európai országok között az ezüstérem hazánkat illeti, de a többi régióbeli ország is jelentősen javította pozícióját az alacsonyabb gazdasági fejlettségüknek „köszönhetően”.

Az 1, 2. vagy 3. mérőszám önmagában nem alkalmas mélyreható vizsgálatokra, a három együttvéve azonban viszonylag jó alapot biztosít egy adott ország helyzetének megítéléséhez, az ISO 14001 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszerek elterjedtségét illetően.

A SEBESSÉGMÉRÕ HIÁNYOSSÁGAI

Ideális esetben ki kellene számítani egy 4. mérőszámot is, ami az adott országban működő, bejegyzett társaságok, esetleg közép- és nagyvállalatok, vagy feldolgozóipari cégek számához viszonyítja az ISO 14001 tanúsítványokat. Sajnos mindezidáig nem sikerült fellelni olyan forrást, ahol nemzetközi összesítésben rendelkezésre állnának a számításhoz szükséges alapadatok.

Az ISO 14001 sebességmérő - hiányosságainak ellenére - árnyaltabb képet ad az országok helyzetéről, mintha pusztán a tanúsítványok számát vesszük figyelembe, mégsem használ túl bonyolult számításokat egy olyan esetben, ahol az alapadatok sem tekinthetők teljesen megbízhatónak.