A program része a Nemzetközi Környezettudatos Vállalatirányítási Hálózat (INEM - International Network for Environmental Management) által szervezett GEMS (Global Environmental Management Survey) felmérésnek. A GEMS-et eddig Argentínában és Brazíliában végezték el, 1998-ban Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon kerül rá sor. A programot a Német Környezetvédelmi Alapítvány (DBU - Deutsche Bundesstiftung Umwelt) támogatja.

1. Háttérinformáció

A magyar vállalatok többsége nem ismeri a környezettudatos vállalatirányítás koncepcióját. A legtöbbjükhöz nem jutnak el a környezettudatos vállalatirányításra és a környezetközpontú irányítási rendszerekre (KIR) vonatkozó információk. A terület fejlesztéséhez és a rendszerszerű megközelítéshez szükséges háttérinformációk megszerzése érdekében az INEM és a KÖVET statisztikailag reprezentatív felmérést végez a Magyarországon működő termelővállalatok körében, amely a környezettudatos vállalatirányítás pontos helyzetét hivatott felmérni. Az eredmények a környezettudatos vállalatirányítás magyarországi elterjesztését célzó munka alapjául szolgálnak majd, segítséget nyújtanak emellett a pozitív esettanulmányok gyűjtéséhez vagy díjkiosztási rendszerek feltételeinek kialakításához. A tanulmány segítheti a döntéshozókat az iparra vonatkozó törvények és stratégiák kialakításánál, alapul szolgálhat egyben közintézmények támogatási tevékenységéhez, pl. kis- és középvállalatok finanszírozása a környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) bevezetésében.

A magyar felmérés az INEM Főtitkárság átfogó programjának része: minél több országban próbáljuk végrehajtani a felmérést (GEMS: Global Environmental Management Survey), hogy nemzetközi összehasonlítás is lehetővé váljék a környezettudatos vállalatirányítás gyakorlatáról. A magyar kormány, a nemzetközi támogatók és az INEM hálózat tagjai ez alapján meghatározhatják a súlyponti feladatokat, amelyek figyelemmel vannak a vállalatok szükségleteire is.

A GEMS alapötlete a "Környezettudatos vállalatirányítás helyzete Németországban" c. tanulmányból származik, amelyet 1988-ban, Prof. Klaus Töpfer, akkori német környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére indítottak.
Az INEM Főtitkársága helyi partnereivel sikeresen végzett ilyen felméréseket Argentínában és Brazíliában. A felmérést a német Műszaki Együttműködési Szervezet (GTZ) és a legnagyobb helyi iparegyesületek támogatták (Union Industrial Argentina (UIA) és Confederation Nacional del Industria (CNI)).

2. A program

Az INEM Főtitkársága és helyi szervezetei GEMS-be tartozó felméréseket hajtanak végre a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban és Magyarországon. A programot részben a Német Környezetvédelmi Alapítvány (DBU) támogatja.

A koordináció az INEM Főtitkárságának feladata (Németország), a helyi lebonyolításért a Cseh Köztársaságban a CEMC, Lengyelországban az INEM Polska, Magyarországon pedig a KÖVET végzi. A kérdőívet és a vizsgálati módszert az argentin GEMS tapasztalatok alapján a KÖVET és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Vállalatgazdaságtan Tanszékének munkatársai dolgozták ki.

A program 1998 nyarán kezdődött. A kérdőívek lekérdezésével a KÖVET az Öko & Eco Bt-t bízta meg, Baka György koordinálásával a közel 40 kérdezőbiztos 1999 márciusában befejezte a kérdőívek kitöltetését. Az eredményeket a kérdőívek feldolgozása és statisztikai elemzése után, 1999 júniusában hoztuk nyilvánosságra.

3. Célok

A felmérés fő célja a környezettudatos vállalatirányítás ismeretének, valamint a bevezetés lehetőségeinek és akadályainak statisztikai felmérése. A felmérés ösztönzi ezen módszerek elterjedését Magyarországon.

A magyar felmérés általános céljai

Információgyűjtés a környezettudatos vállalati működés helyzetéről, elterjedtségéről, a kiemelkedő vállalatok azonosítása, környezeti teljesítmény szempontjából eltérő csoportok képezése, az élenjárók és lemaradók motivációinak azonosítása.

A környezettudatos működés akadályainak azonosítása, ajánlások kidolgozása ezek csökkentésére.

A környezettudatos vállalatirányítás elterjesztését szolgáló további lépések (konkrét programok) meghatározása.

Hosszútávú kapcsolatok kialakítása a magyar Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület munkájának elősegítése érdekében.

4. A magyar felmérés adatai

• módszer: személyes interjúk Magyarországon működő vállalatokkal
• minta nagyság: 350 Magyarországon működő vállalat, a feldolgozóipar 15 alágazatából (350 a kitöltött kérdőívek száma, a kiinduló minta kb. 800-1000 cím.)
• reprezentativitás (nem teljes) szempontjai: első: iparági hovatartozás, második: vállalat nagyság (az adott szektoron belül), területi elhelyezkedés (összsokaság). Kontroll csoportot képezünk az ISO 14001 szerinti környezetközpontú irányítási rendszerrel rendelkező vállalatokból
• válaszadó: környezetvédelmi megbízott vagy környezetvédelemért felelős vezető, ennek hiányában első vezetőkérdőív jellemzői: kb. 100 kérdés, 80 százalékban zárt, könnyen kódolható kérdések, lekérdezés időtartama kb. 1-1,5 óra

5. A kérdőív fő részei

1. A vállalat alapadatai
2. Környezetvédelmi szervezet
3. Környezeti politika és stratégia
4. Integráció (környezetvédelem megjelenése más területeken)
5. Környezeti kommunikáció
6. Környezeti információs rendszer
7. Környezeti tevékenység (utólagos - csővégi)
8. Integrált környezeti fejlesztés (szennyezés megelőzés)
9. Környezetbarát termékek és szolgáltatások
10. Ösztönzés

6. Rövid összefoglaló

Az INEM Főtitkársága és helyi szervezetei GEMS-be tartozó felméréseket végeztek és végeznek a Cseh Köztársaságban és Magyarországon 1998-1999-ben, amelynek fő célja a környezettudatos vállalati működés helyzetének felmérése, s az ezt segítő gyakorlati eszközök elterjesztése.

Hazánkban 344, ágazatilag, nagyságilag és területileg reprezentatívan kiválasztott iparvállalat mellett egy 40 ISO 14001 tanúsított céget tartalmazó kontrollcsoportot kérdeztünk le képzett kérdőbiztosok segítségével, a kérdőív kb. 120, főleg eldöntendő kérdést tartalmazott.
Az eredmények általában pozitívak a környezetvédelmi szervezet, politika és stratégia, a környezeti szempontok más területekbe való integráltsága, a külső és belső környezeti kommunikáció, információs rendszer, a csővégi és megelőző környezetvédelem, a környezetbarát termékek és szolgáltatások valamint a környezettudatos vállalatirányítás ösztönzése területén.

Az ISO 14001 szabvány szerint tanúsított környezetközpontú irányítási rendszerek GDP-re vetített számát illetően Magyarország a világon az előkelő 3. helyre kerül Svédország és Dánia után, megelőzve az ISO 14001 "fellegvárának" számító Németországot, Japánt és Egyesült Királyságot.
A mintán faktorelemzést végeztünk, a különbséget okozó lényeges kérdések csoportjainak meghatározása érdekében. A vállalati környezeti teljesítmény statisztikailag egyértelműen elkülöníthető három vonatkozását technológiai, intézményi és termék dimenzióknak neveztük el.
A végrehajtott klaszterelemzés a faktorelemzéssel kapott három dimenzió alapján csoportosítja a vállalatokat, aszerint, hogy milyen "teljesítményt" mutatnak föl a technológia, az intézmény és a termék dimenzióiban.

A három dimenzió alapján 5 vállalatcsoport különíthető el. Az 1. csoportba került vállalatok jó teljesítményt nyújtanak a környezeti teljesítmény mindhárom dimenziójában, a 2. csoport vállalatai a termék faktorban nyújtják legjobbat, a 3. csoport vállalatai láthatólag mindhárom dimenzióban gyenge teljesítményt mutatnak. A 4. csoportba olyan vállalatok kerültek, amelyek kiemelkedő környezeti teljesítménye az intézményi dimenzióban mutatkozik meg, az 5. csoport vállalatai csupán a technológia dimenzióját adó kérdéseket válaszolták meg kedvezően. A nagyvállalatok főleg a jobb teljesítményt nyújtó "szorgalmasak" és "intézményesítők" csoportjában helyezkednek el, a kicsik pedig a lemaradók és termékorientáltak között. A környezeti teljesítmény tehát elemzéseink alapján egyértelműen pozitív összefüggést mutat a vállalati mérettel. A "szorgalmasak" a vegyiparban fölülreprezentáltak, az "intézményiek" az élelmiszeriparban és a vegyiparban. A termékorientáltak a papíriparban, a közepesek a kohászatban és a gépiparban vannak többen. A lemaradók különösen a textil- és a faiparban vannak jelen. A tulajdonosi struktúra szerinti vizsgálat keveset árult el, a "szorgalmasak" a közép-magyarországi telephelyű vállalatok között fölülreprezentáltak.
A "vezetőnek" keresztelt vállalatcsoport tagjai átlagosan erősebb nyomást éreznek minden érintett felől, mint a többi csoport cégei, míg a "lemaradók" a semmiféle nyomást nem érzők csoportjába tartoznak.

A fenti elemzések mellett képeztünk hat indexszámot is, amelyek a vállalatok környezeti teljesítményének hat dimenzióját hivatottak elkülöníteni. Ezek alapján kerestük arra a kérdésre a választ, hogy az ISO 14001 szerint tanúsított környezetközpontú irányítási rendelkező cégeknek ténylegesen jobb-e a környezeti teljesítményük. Az eredmények pozitívak: a környezeti szempontok az ISO 14001 rendszert működtető cégeknél jobban beépültek a vállalati szervezetbe (SZERVIND), a vállalati működés különböző területeire is jobban integrálták a környezet megóvását (INTIND). A tanúsítással rendelkező cégek inkább beemelték a környezet témáját a kommunikációba (KOMMIND). A csővégi szemlélet (meglévő környezeti károkat megszüntetni utólagos technológiákkal) sokkal ismerősebben cseng az iparvállalatok fülének, mint a szennyezés keletkezésének elkerülése, a megelőzés. A környezetközpontú irányítási rendszerrel nem rendelkező és tanúsított KIR-t működtető vállalatcsoport közötti eltérés az indexek közül az ELŐZIND (megelőző környezetvédelmi intézkedések elterjedtsége) esetében a legszembeötlőbb.

Az általunk említett előnyök közül az iparvállalatok általában csak elvétve észlelnek egyet-egyet, míg az ISO 14001-es cégek az előnyök közel 80 százalékában részesültek.
Összefoglalva: az ISO 14001 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszert bevezetett cégek mind a hat felállított indexünk esetében lényegesen jobb pontszámot értek el, s nem is "bánták meg" erőfeszítéseiket: felsorolt előnyök nagy részét a gyakorlatban is volt szerencséjük megtapasztalni. A tanúsított cégek az elit csoportokba estek: az összesen 40 ISO 14001 tanúsítvánnyal rendelkező vállalat kétharmada a vállalati környezeti teljesítmény három dimenzió szerinti elemzésében az "intézményesítők" vállalatcsoportjába került, ötöde pedig a "szorgalmasak" klaszterébe.

7. Eredmények

A GEMS-HU felmérésről készült teljes jelentés megrendelhető a KÖVET Titkárságán, illetve letölthető a honlapunkról az alábbi zip formátumban.

8. Kérdőív és statisztika

A GEMS-HU lehetőségeihez mérten átfogó, megbízható képet ad a magyar ipar környezettudatosságának helyzetéről 1999-ben.