Miért nem környezetbarát egy nejlonzacskó? És mi a helyzet például egy hűtőszekrénnyel? Bizonyos termékek esetében viszonylag könnyen megállapítható, hogy a termék környezetbarát, gondoljunk például egy hajtógáz nélküli légfrissítőre. A sokféle anyagból készülő irodaszerek esetében azonban nem olyan egyszerű megállapítani, két termék közül melyik a "környezetbarátabb". Lehetséges, hogy ugyanaz a környezetkímélő termék néhány év múlva már nem lesz az a többi árucikkhez viszonyítva, mivel a környezetileg korábban kiváló tulajdonságok elterjednek, iparági normákká válnak. Ez az eset fordulhat elő pl. számítástechnikai cikkek esetében, éppen ezért a környezetbarát termék emblémákat csak 2-3 évre lehet megkapni, utána újból meg kell pályázni a jel használatát engedélyező jogot.

Az útmutató összeállítása során az alábbi feltételeknek megfelelő termékeket kerestünk, mint "környezetbarát terméket":

• Megújuló, vagy újrahasznosított alapanyagokból készült.
• Gyártása minél kevésbé terhelje a környezetet.
• Használata során minél kevésbé terhelje a környezetet.
• Használati ideje lejárta után a környezetet nem károsítva elbomlik, vagy újrahasznosítható.

Sajnos az irodaszerek többségére nem ez a jellemző, azonban különbséget tehetünk ez egyes termékek között. Legalaposabban két terméket az életciklus-elemzéssel lehet összehasonlítani. Az életciklus-elemzés (Life cycle assessment - LCA) egy olyan módszer, amely a termékek környezeti hatásait összegzi "bölcsőtől a sírig" szemléletnek megfelelően, az alapanyagok kiválasztásától kezdve, a gyártás, szállítás, végül a hulladékká válás környezeti hatásait is figyelembe véve. Az életciklus-elemzés segítségével több hatótényezőt is vizsgálhatunk, az eredményt viszont erősen befolyásolja a számbavett tényezők kiválasztása (pl. mekkora szállítási távolsággal, milyen hosszú használati idővel számolunk.)

Mivel az életciklus-elemzés költséges és hosszadalmas eljárás, ezért nem lehet minden termék esetében elvégezni, bár ez alapján lehetne legalaposabban összehasonlítani az egyes termékeket.

Vannak viszont olyan alapanyagok, eljárások, amelyekről tudható, hogy súlyos környezeti károkat okoznak, (pl. klórozott-fluorozott szénhidrogének), vagy okozhatnak (pl. egyes műanyagok elégetése után rákkeltő dioxin kerül a levegőbe). Emellett ma már kézenfekvőnek tűnő ismérveket - pl. energia- és alapanyag-takarékos gyártást - figyelembe véve megítélhetők, rangsorolhatók, illetve összehasonlíthatók az egyes termékek.

Az összehasonlítás eredményét gyakran láthatjuk is a terméken. Sok csomagoláson találunk kis fácskát, egymásba futó nyilakat, vagy olyan feliratokat, amelyek a termék környezetbarát voltáról igyekeznek meggyőzni a vásárlót. A környezetvédelem előtérbe kerülésével a gyártók is kezdik felismerni, hogy egyre több fogyasztó tartja fontosnak ezeket a kérdéseket. A Magyarországon eddig legszélesebb körű, 1000 ember megkérdezésére alapuló Gallup felmérés során kiderült, hogy nálunk is vannak olyan jelentős fogyasztói csoportok, amelyek számára fontos a megvásárolt termék környezetbarát volta.

"A magyar megkérdezettek csaknem fele (49%) hajlandó lenne anyagi áldozatot is vállalni és többet fizetni a környezetbarát termékekért , 31 százalék nem biztos benne, hogy erre hajlandó vagy képes lenne-e, 18 százalék pedig kereken kijelentette, hogy erre nem lenne hajlandó. A megkérdezettek 41 százaléka az elmúlt évben megpróbált olyan termékeket használni, amelyek nem szennyezik a természetet."

A jelzések az egyszerű "környezetbarát" felirattól, az emblémákon át a részletesebb magyarázatokig terjednek. Mivel ezek a vásárlásnál hathatós segítséget jelenthetnek, és a továbbiakban is többször utalunk rájuk, érdemes a jelöléseket alaposabban is szemügyre venni.