Az öko-kontrolling kifejezés az irányítási rendszer azon részét írja le, ami információt biztosít a környezeti kérdések folyamatos tervezéséhez és ellenőrzéséhez az irányítás minden szintjén. A módszer a legtöbb cégnél még embrionális formában van. Az elfogadott teljesítményjelzők és adatgyűjtési módszerek meghatározása az egyes iparágakra csak most vette kezdetét.

Az öko-kontrollinggal megbízhatjuk az önálló környezetvédelmi osztályt, vagy a folyamatos figyelés és pénzügyi kontrolling feladatait ellátó részleget. Lehet ez ugyanakkor több osztályt átfogó funkció is, ahol az egyes területekért az adott részleg felelős: az anyaggazdálkodás feladatai például nagy anyagforgalmat lebonyolító és bonyolult eljárásokat követő cégek esetében nyilvánvalóak.

Az öko-kontrolling az alábbiakat foglalja magába:

1. Tervezés és koordináció

A célok és végrehajtási lépések azonosítása az egyes szakterületekre és irányítási szintekre lebontva.

• Környezeti információs rendszerek létrehozása a megfelelő adatok összegyűjtésére, az egyes részlegek részére.
• Gyakorlati intézkedések ajánlása a tőkebefektetésre, anyagok helyettesítésére, újrahasznosításra, termékfejlesztésre vagy kivonásra, stb. vonatkozólag.
• Részvétel a döntéshozatalban a dolgozók képzésével, környezeti körök létrehozásával, az ökológiai gyenge pontok elemzésével, alternatívák megkeresésével kapcsolatban.

2. Elemzés

• A környezeti szempontból gyenge pontok elemzése ellenőrző listák, termék és eljárás mérlegek, vagy ökológiai könyvvitel segítségével.
• Megfelelő környezeti vizsgálatok előkészítése és végrehajtása, a következtetések összefoglalása az egyes iparágak esetében, fontossági sorrend összeállítása termékek, területek, anyagfajták vagy telephelyek szerint; mindezek a vezetőség döntéshozatali folyamatának megkönnyítését szolgálják.

3. Folyamatos figyelés és beavatkozás

• A cég termékei által a környezetre gyakorolt hatások megvitatása és kritikus felmérése.
• A kitűzött célok és az elért eredmények rendszeres összehasonlítása.
• Önkéntes belső környezeti auditok végrehajtása.
• A hibák és problémák megkeresése és kijavítása.
• Új környezeti problémák felmerülésének elkerülése.
• Az ökológiailag gyenge pontok elemzésére szolgáló adatbázis naprakészen tartása.

A szükséges környezeti információ megszerzése

Az öko kontrollingnak nagy az információ iránti igénye. A hagyományos könyvelési rendszerek nem képesek megfelelő mennyiségű és minőségű adatot szolgáltatni az ilyen elemzésekhez. Ugyanakkor adhatnak hasznos információt olyan kérdésekről, mint az energia és a nyersanyagok ára, a szűrőberendezések amortizációja, vagy a hulladékártalmatlanításra fordított összegek nagysága. Ezek ugyanakkor a vállalat környezeti hatásainak csak kis részét képezik.

A hagyományos könyvvitel a ténylegesen felmerült költségeket veszi alapul. Ráadásul visszamenőleg szolgáltat adatokat az árakról és a költségekről, a kereslet és kínálat rövid távú ingadozásainak függvényében. Az ökológiai tényezők egy részéhez nem lehet pénzügyi értéket csatolni. Mekkora például a természeti környezet értéke? Mennyit ér egy különleges lepkefaj vagy egy szép táj? Kísérleteznek ugyan közgazdasági értékelési módszerekkel, de az ilyen kérdésekre adott válaszok mindig etikai alapon, a jövőbeli generációk életminőségére gyakorolt hatások figyelembe vételén nyugszanak.

A környezeti információ nagyon sokféle lehet. Gyakran felölel adatokat vagy megfigyeléseket a biológia, geológia, fizika vagy kémia területéről, ezek pedig legtöbbször bizonytalan és bonyolult tudományterületek.
Ezért ha hatékonyan kívánjuk mérni és ellenőrizni a környezeti teljesítményt, akkor tegyük a következőket:

• hagyjunk időt az ökológiailag gyenge pontok feltárására és így a vállalat versenypozícióját veszélyeztető kockázati tényezők kiküszöbölésére
• csökkentsük a környezeti problémák összetettségét, közöljük az információt a vezetőség számára is feldolgozható formában, megtartva ugyanakkor a tudományos pontosságot
• biztosítsuk a jelzőszámok használhatóságát az adott iparágban és az adott vállalatnál
• azonosítsuk a cég gyenge és erős pontjait és a környezeti elkötelezettség fokát.

A környezetileg gyenge pontok elemzését alkalmazhatjuk az alábbiakra:

• termékek és csomagolásuk
• eljárások, beleértve az energiahatékonyságot is
• anyagok és öko-toxikussági kérdések
• szennyezett telephelyek
• irodai felszerelések, stb.

A fenti területek tanulmányozása alapján cselekvési terveket körvonalazhatunk a gyenge pontok megerősítésére. A vállalat környezetvédelmi csoportja jól hasznosíthatja ezen információt ökológiai beszámoló összeállítására, ami öko-mérleg formájában kitérhet a fő környezeti eredményekre és problémákra.

A teljes körű elemzés más megközelítést igényel. Célja minden lényeges környezeti hatás rögzítése a tevékenység megkezdése óta - ez a rendszer a könyvvitelt tükrözi.