Az öko-mérleg más oldalról közelíti meg az átfogó és rendszerszerű ökológiai gyenge pont elemzést.

Ez a rendszer négy kimutatás segítségével vizsgálja a szervezet környezeti hatásait és beszámolóit:

• működési kimutatás
• termékvonal kimutatás
• eljárási kimutatás
• telephely kimutatás

A működési kimutatás

Ez az alábbiakat rögzíti:

• minden bevitt anyag - nyersanyagok, segédanyagok, beszerzett feldolgozott anyagok és termékek
• megfogható és nem megfogható szennyezési kibocsátások - folyékony, légnemű, szilárd hulladék, zaj, radioaktivitás
• energia veszteség
• (termék)kibocsátások - késztermékek és félkésztermékek, a lehető legpontosabb mennyiségi adatokat alapul véve.

A termékvonal kimutatás (életciklus elemzés)
Ez a kimutatás az adott termékek környezeti hatásairól ad számot az életciklus egyes szakaszaiban: a nyersanyag kitermelése, a vállalathoz való beszállítás, a feldolgozási folyamatok és az elosztás alatt, valamint a fogyasztás követő szakaszokban (hulladék ártalmatlanítás). Ezt a módszert gyakran nevezik 'bölcsőtől a sírig' vagy 'bölcsőtől a bölcsőig' megközelítésnek is.

Az eljárási kimutatás (input-output elemzés)
Itt az anyagok és az energia bevitelét illetve kibocsátását elemzik a vállalat termelési folyamata során, lebontva azt az egyes folyamatok és részterületek szintjére.

A telephely kimutatás
Ez a kimutatás a telephelye(ke)n végzett tevékenységek és az itt megjelenő tényezők közül veszi szemügyre azokat, amelyek környezeti szempontból számottevőek, de a fenti elemzésekben még nem fordultak elő. Kitér a terület használatára, az épületekre, a szennyezett talajú területekre, leltárra, infrastruktúrára, anyagfelhasználásra és az adminisztratív osztályokra.

A kimutatások felhasználása

A fenti négy kimutatás segítségével azonosíthatók a környezeti területek és problémák. Ez lehetővé teszi az összehasonlítást a szennyező termékek, anyagok, vagy berendezések között, megmutatja a koncentrálódás vagy felhalmozódás hatásait, mint például bizonyos termékek vagy eljárások használatából eredő anyagok feldúsulását a környezetben.
Ezután a cégvezetés egyenként megvizsgálhatja a termékek összetevőit és azonosíthatja az azokban előforduló környezetre veszélyes anyagokat. Eljuthat akár olyan következtetésre is, hogy egy adott összetevő ártalmatlanabbra való felváltásával egy sor ökológiai problémától szabadul meg a termék használata, tárolása, előállítása és az abból keletkező hulladék ártalmatlanítása során. Máskor egy káros kibocsátás könnyen megszüntethető a munkafolyamat átalakításával (például bizonyos tevékenységek alvállalkozásba adásával).
Az elemzés szakaszában azonosított ökológiai problémákat ezután osztályozni kell, hogy könnyebben meghatározható legyen a szükséges ellenintézkedések mikéntje és időzítése.

Az osztályba sorolás az alábbiak szerint történhet:

• nemzeti vagy regionális jogi és politikai követelmények
• társadalmi elfogadottság, azaz a társadalom különböző csoportjainak igényei ('ökológiai húzóerő')
• az üzemszerű működés és a meghibásodás kockázatai, az esetleges balesetek veszélye
• a belsővé alakított (internalizált) környezeti költségek, azaz a környezetvédelem illetve a környezetszennyezés miatti üzletvesztés költségei a cég pénzügyi kimutatásainak megfelelő oldalain
• a termékvonallal kapcsolatos külső (extern) költségek, úgymint a talaj, a levegő vagy a víz elszennyezése, valamint az élővilágra kifejtett hatás a cég 'felett' (nyersanyag kitermelés, beszállítás, stb.) és 'alatt' (termékek használata, keletkező hulladék ártalmatlanítása, stb.)
• a nem megfelelő erőforrások kimerítése vagy a megújuló erőforrások túlzott kiaknázása (vegyük szemügyre például a szervezet által felhasznált alapanyagok mennyiségét és fajtáját, hogy nem használjuk e túlzott, nem fenntartható mértékben a növényi vagy állati eredetű alapanyagokat, illetve azok nem monokultúrás termelésből vagy tömegszerű, nagyüzemi tenyésztésből származnak-e).

A fenti feltételeket együtt is használhatjuk relatív fontossági sorrendbe állítva őket. Így rangsort állíthatunk fel a tervezett intézkedéseknek, meghatározva az időbeli ütemezést is.
Az osztályba sorolást nem kell túlzottan bonyolulttá tenni; közöljük a szükséges környezet információt, de kerüljük a túlzott számszerűsítést, különösen a forintosítást. A fentiekkel egyidőben az ABC (minőségi) elemzés és az XYZ (mennyiségi) elemzés segíti a vezetőket nagytömegű környezeti adat kezelésében. Ezen módszerek együttes alkalmazása biztosítja az átláthatóságot és megkönnyíti a döntéshozatalt: a lényeges elválasztását a lényegtelentől.

Az öko-mérleg eszközének alkalmazásával kiküszöbölhető a szubjektív értékítéletek és a cégek önkényes preferenciáinak összekeverése; úgy mutatja be a különböző környezeti hatásokat, hogy az segítse a stratégiai döntéshozatalt (termék / iparág portfolió, beruházás / termék tervezés) és a tevékenység pontos kialakítását (eljárások kiválasztása, gépek vagy egyéb eszközök megépítése illetve beszerzése, formatervezési javítások). A két legsürgetőbb feladat (A vagy B) közül egyet ki kell választani attól függően, hogy a vállalat mennyire halad környezetvédelmi intézkedéseinek végrehajtásával, mely területeken erős és hol szorul javulásra, milyen a versenypozíciója, valamint hogyan áll a stratégiai tervezés más szempontjait alapul véve. Mindez képessé teszi a szervezetet arra, hogy egyensúlyt alakítson ki ökológiai, üzleti és társadalmi céljai között.

Az XYZ elemzés végrehajtásával az anyagok / eljárások jelentőségét lehet vizsgálatnak alávetni, összehasonlítva a környezetre gyakorolt káros hatások különböző súlyossági fokozatait, például 'kritikus felhasználási szintek' meghatározásával.

Az ökológiai gyenge pont elemzés a cég saját jól felfogott érdekében áll és önkéntes alapon történik. Elsősorban belső vállalati célokat szolgál, nevezetesen:

• tájékoztat az anyagok, eljárások, termékek, rendszerek és más vállalati tevékenységek környezetkímélő / -károsító voltáról
• megkönnyíti a vezetőség ellenőrző tevékenységét a környezetvédelmi intézkedésekre vonatkozólag, így egyfajta környezeti auditként működik
• folyamatosan figyelemmel kíséri a vállalati környezetvédelmi céloknak és a jogszabályoknak való megfelelést
• tudatosítja a dolgozókban a cég környezetvédelmi intézkedéseit és saját felelősségüket, bevonja őket a környezeti adatok gyűjtésébe, valamint a zöldebb alternatívák felkutatásába a környezeti bizottságokon és műhelymegbeszéléseken keresztül
• megkeresi a termelékenység terén folyamatosan elszenvedett csorbákat (selejt és hulladék), a környezeti kockázatokat, a máris súlyos és a fenyegető versenyhátrányokat
• felbecsülhetetlen értékű információt nyújt a potenciális baleseti helyzetekről (pl. raktár tűz).

Az ökológiai gyenge pont elemzés szilárd alapot nyújt a hiteles kommunikációs tevékenységhez és sok más előnyt is rejt:

• a hatóságok felé bizonyítékokat szolgáltat eljárások környezetkímélő voltáról, támogatja a rendszerbe épített környezetvédelmi intézkedéseket (csővégi technológiák helyett), naprakészen szolgáltat környezeti adatokat, stb.
• a biztosító társaságokkal való tárgyalások során kedvezőbb feltételek kialakításához segíti a céget, mivel könnyebb biztosítást kötni a környezeti kockázatokra, termékfelelősségre és baleseti kockázatokra, ha nyilvánvaló erőfeszítést tudnak felmutatni az ilyen események elkerülésére
• meggyőző erővel bír a fogyasztók felé, mivel bemutatja a vállalat által máris megtett környezetvédelmi lépéseket, a jövőbeli terveket, rávilágít emellett a körültekintő döntési folyamatra és a sokoldalú megalapozottságra.

Az öko-mérleg egyes kimutatásait folyamatosan aktualizálni kell (lehetőség szerint számítógépes adatkezelési eljárással). Ez lehetővé teszi a végrehajtott intézkedések következtében az ökológiai gyenge pontok eltolódásának valamint a kritikus külső tényezők megváltozásának figyelését (anyagok, termékek, eljárások, stb. 'A' esetei). A vállalatvezetés a módszerrel a legfrissebb környezeti adatok birtokába kerül, amit felhasználhat belső öko-audit céljaira vagy a döntéshozatal alátámasztására.