Úttörő környezeti stratégia a papíriparban

A PAPÍRIPARI ÁGAZAT

1996 évi adatok szerint a világon a rostos-alapanyag gyárak száma megközelíti a 6000-et, a papírgyáraké a 9000-et. Összkapacitásuk rendre 212 millió és 330 millió tonna évente, kapacitás kihasználtságuk 85 százalék körül mozog. Az egy főre jutó papírfogyasztás 48kg/év. A papíripar termékeit leginkább információ terjesztésre, csomagolásra és háztartási, egészségügyi célokra használják.

Magyarország az első világháború után területeinek elcsatolásával papírgyárainak nagy részét is elvesztette. Az erőltetett iparosítás hatására 1988-ban a termelés tetőzött, 1993-ra elérte mélypontját, azóta lassan emelkedik.

1995-ről 1996-ra a legnagyobb növekedés (31 százalék) az író- és nyomópapírok csoportjában következett be. Az 1996-os termelésből 129.000 tonnát (36 százalék) exportáltak, miközben a celluóz, papír és karton behozatal meghaladta a 229.000 tonnát. A celluóz és szemi-celluóz import különösen nagy volt, mivel a szalmacelluóz előállítás 1994-ben csak a kibocsátás 1,4 százalékát tette ki, a szemicelluóz gyártását pedig teljesen beszüntették. A papír- és kartongyártási összkapacitás ma Magyarországon éves szinten körülbelül 400.000-450.000 tonna.

Az éves papírfogyasztás évi 15-20 százalékos csökkenést mutat az utóbbi esztendőkben (1996-ban 51 kg/fő volt), ez a papírtermékek ugrásszerű áremelkedésének volt betudható. 1997-ben ez a folyamat megfordult, az egy főre jutó papírfogyasztás 59 kg/fő-re emelkedett. A felhasználás legnagyobb részét (34 százalék) a csomagoló papírok tették ki, amit az író- és nyomópapírok árucsoportja követett. (29 százalék).

Az 1980-as évekig a 1980 az ágazatot (celluóz, papír, karton és papírtermék gyártás) a Papíripari Vállalat uralta. A rendszerváltás után ez 12 vállalatra bomlott, amelyeket egyenként privatizáltak. Ma három papíripar vállalat osztrák csoportok (Prinzhorn, Neusiedler) tulajdonában van, kettőt görög befektetők vettek meg, egy pedig az amerikai Tenecco vállalat kezébe került. Négy vállalat maradt kizárólagos magyar érdekeltség, de ezek összesen a termelésnek mindössze egytizedét adják.

A papíripar környezeti problémái leginkább a hulladékgazdálkodáshoz és a vízminőség védelemhez kapcsolódnak. A hulladékgazdálkodás tekintetében kiemelendő a papíripar - környezeti szempontból - kedvező helyzete: itt a másodnyersanyagból (papírhulladékból) készülő termékek a mai piaci viszonyok között is olcsóbban állíthatók elő, mint a cellulózból történő gyártásnál. Jelenleg azonban a külföldről - főleg Németországból - érkező hulladékpapír változó ára és mennyisége nagy bizonytalanságot teremt a piacon, így a hazai begyűjtő hálózatok kialakítása lassan halad. Az iparág ezért támogatja a Bázeli Egyezmény életbe léptetését Magyarországon, a hulladékok határokon keresztüli szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről. A vízszennyezés tekintetében már nem ilyen vonzóak a magyar papíripar kilátásai. A hazai határértékek egyes jellemzők esetében majdnem egy nagyságrenddel engedékenyebbek a német szabályozásnál, ezért gyors szigorítások várhatók.

1995-ben az LVI. számú törvény bevezette a Magyarországon a termékdíjak rendszerét, mely szerint öt termékcsoportra (üzemanyag, gumiabroncs, hűtőközeg, csomagolóeszköz, akkumulátor) adójellegű díjat szednek be a “szennyező fizet elv” alapján. A díj a törvény értelmében a Központi Környezetvédelmi Alapba folyik be, ahonnan visszaigényelhető ezen termékek begyűjtésére, újrahasznosítására, környezeti hatásainak csökkentésére. Ez nagy terhet, de egyben kihívást jelentett a csomagolóanyag ipar számára.

A DUNAPACK LEÍRÁSA

A Dunapack Papír és Csomagolóanyag Rt. Magyarország legnagyobb papír- és csomagolóanyag gyártással foglalkozó vállalata. A cég tulajdonosa az osztrák ipari vállalkozó, Thomas Prinzhorn által irányított vállalatcsoport, a Hamburger-konszern. A Dunapack vállalatcsoport az alábbi cégekből áll:

A Dunapack forgalmának kb. fele irányul belföldre, a fennmaradó részen majdnem egyenlő arányban osztozik a külföldi és a társaságon belüli értékesítés. Az exportpiacok közül egyre erősödik a közép-kelet európai régió szerepe, míg a cég EU beli pozíciói kismértékben gyengültek. A cég elsősorban a csomagolóanyagokat felhasználó gyártóvállalatok részére értékesíti termékeit.

Az alábbi esettanulmányban elsősorban a Dunapack Rt. Csomagolópapírgyárát vizsgáljuk.

Ennek oka, hogy ez szerezte meg a magyar papírgyárak közül elsőként - s eddig egyedül - az ISO 14001-es tanúsítást, s itt tettek komoly lépéseket a KIR bevezetésével egyidejűleg a késztermékek anyagigényének csökkentésére és a másodnyersanyag felhasználás növelésére. Környezeti szempontból is ez a tevékenység a legkritikusabb, hiszen itt történik a papír előállítása. Természetesen néhol elkerülhetetlenek, a Dunapack más egységeire vonatkozó leírások, ezek közül is kiemelkedik a Duparec Kft, amelyet a Dunapack a papírhulladék országos begyűjtésére alakított.

A csomagolópapír gyártás két telephelyen történik, Csepelen és Dunaújvárosban. Csepelen 1923 óta folyik a termelés, Dunaújvárosban 1976 óta. Az utóbbi gyártósor ma is az ország legnagyobb papírgépe, éves 100.000 tonna termeléssel a belföldi papírgyártás 25 százalékát képes előállítani. A két telephelyen összesen 180.000 tonna csomagolópapírt tudnak előállítani, ebből 35.000 tonna zsákpapír, 145.000 tonna a hullámdobozok gyártásához használt ún. hullámalappapír. A két gyárban 50-200 g/m2 súlyú barna papírokat állítanak elő, amelyeket azután csomagolóanyagként értékesítenek vagy tovább feldolgoznak hullámtermékké. Minkét gyár ipari területen található, de míg Csepelen az egykori iparterületet körbenőtte a lakóövezet, addig Dunaújvárosban a telephely a várostól délre, ipari területen működik.

A CSOMAGOLÓPAPÍRGYÁR KÖRNYEZETI HATÁSAI

A papírgyártás környezeti hatásai jelentősek. A legfontosabb hatások sorrendben:

• Alapanyagok és segédanyagok felhasználása:

A papírgyártást sok kritika érte a fa ill. celluóz felhasználás miatt, sokszor még az esőerdők kivágásáért is őket tették felelősé. A papírgyárak ezért egyre inkább igyekeznek hulladék papírt felhasználni, ami gazdaságilag is indokolt. A fejlett országokban ma az erdőterület nagysága a papírfogyasztással párhuzamosan növekszik. A Dunapack ma már 95 százalékban papírhulladékot használ fel alapanyagként. Ennek 70 százaléka származik belföldről, korábban ez az arány 40 százalék volt.

• Vízfelhasználás és szennyezés:

A papírgyártás a legvízigényesebb folyamatok közé tartozik. 3 évtizeddel ezelőtt a fajlagos vízfelhasználás (l/kg) még több száz liter volt, ma Magyarországon ez az érték átlagosan 40 l/kg. Nyugat Európában 7-8 l/kg az átlagos érték, de épülnek gyárak 0 l kibocsátással is. A csomagolópapírgyár csepeli telephelye Budapest alatt, közvetlenül a Duna mellett, a dunaújvárosi a folyón lejjebb helyezkedik el. A Duna szennyezettsége a fővárosban rendkívüli mértékben megnő, ezért a cég hozzáadott szennyezése nehezen mérhető. A legfőbb probléma szerves anyag tartalom vízbe juttatása, amelyet a kémiai oxigén tartalom (KOI) csökkenésével mérnek. A szennyvíz savassága viszonylag könnyen megoldható probléma, gondot okoz azonban időnként a szennyvíz szárazanyag és lebegőanyag tartalma. Ezen a jobb ülepítéssel lehetne segíteni. A papíripari tevékenység jellegénél fogva nem jellemzőek a nitrogén, foszfor és nehézfém szennyezések. Növeli a vízszennyezést ugyanakkor a hulladékpapír felhasználása is, mivel a rostok az újrahasznosítás során aprózódnak.

• Termékek környezeti hatásai:

A papírt általában környezetbarát terméknek tekintik, mivel a természetben nedvesség hatására magától elbomlik. Természetesen ennél környezetkímélőbb megoldásnak tekinthető a visszagyűjtés és újrafeldolgozás. A legnagyobb probléma a papírhulladékok elszennyeződése, más anyagokkal (pl. műanyag, alufólia) való kombinált felhasználás és a szelektív visszagyűjtés. Előrelépést jelent ugyanakkor a papír, ha például egyszer használatos szintetikus csomagolóanyagokat helyettesít. Erre jó példa a Dunapack újítása, a műanyag idomok kiváltása karton elemekkel a műszaki termékek csomagolásában (ld. később).

• Hulladék termelés és talajszennyezés:

A papírgyártás hulladéktermelése paradox módon leginkább a hulladékpapír újrafelhasználásához kötődik. Maradék hulladékként ("reject") kerülnek ki ugyanis a gyártási folyamatból az oldhatatlan komponensek (kapcsok, zsákok műanyag fólia bélése, ragasztószalagok). Ez a csomagolópapírgyár esetében évi 11.000 tonnára rúg. Jelenleg a gyártási hulladék deponálásra kerül, de hasznosítását tervezik. A termelési folyamat végén, a szennyvíztisztításból évente 7.000 tonna iszap keletkezik.

• Légszennyezés, energiafelhasználás:

A gyártási folyamat légszennyezése és energiaigénye a többi környezeti problémához mérve nem jelentős, gáztüzelésű kazánokat alkalmaznak. A cég légszennyezési bírságot nem fizet.

MOTIVÁCIÓ

A vállalat elsősorban piaci helyzetének javítása érdekében igyekszik fejleszteni környezeti teljesítményét. Kisebb anyag- és vízfelhasználással, a szennyezési bírságok csökkenésével jobb lesz a vállalat üzleti eredménye.

A cégvezetés ismeri a nemzetközi piacokat, ahol az ár és a minőség után a környezeti paraméterek képezik az összehasonlítás alapját, ezért a gyakorlati intézkedések mellett a vállalat szinte minden kiadványában hangsúlyozza környezettudatos elkötelezettségét. A környezetközpontú irányítási rendszer iránti igény már a keleti (pl. orosz) piacokon is kezd megjelenni. A belső, lakossági piacon ugyanakkor még nem komoly eladási szempont a termék környezetkímélő volta, a magyar papírgyárak termékein ritkán jelenik meg az "újrafelhasznált papírból" jelző, központi környezetbarát termék címkével egyik nagy gyár terméke sem rendelkezik.

A környezettudatos vállalatirányítással nagymértékben csökkenthetők a működés kockázatai is, hiszen a legkisebb figyelmetlenség is komoly vízszennyezéshez, selejthez, a leállás pedig termeléskieséshez és magas újraindítási költségekhez vezethet.

Komoly motiváló tényező a hazai jogszabályok szigorodása (pl. termékdíjtörvény) és az EU szintű szabályozás bevezetése.

A Dunapacknak sikerült előnyhöz jutnia a fenti folyamatokból, a termékdíjakat kezelő központi környezetvédelmi alapból környezetvédelmi célú beruházásaihoz szerzett kedvezményes forrásokat, piaci pozícióit megerősítette a hulladékpapír feldolgozásával, a vállalatnál a hazai papíriparban először vezették be az ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási, 1997-ben pedig az ISO 14001 szerinti környezetközpontú irányítási rendszert.

Az ágazatban 1997 végén végzett felmérés szerint egyedül a Dunapack tekinti a környezetvédelmet stratégiai kérdésnek, az iparág többi szereplője általában technológiai választ kíván adni az - egyébként többé-kevésbé érzékelt - környezeti kihívásra. A többi vállalat így végez ugyan környezetvédelmi beruházásokat, de a minősített környezetbarát termékek kifejlesztése, környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése iránti piaci igényt nem érzékeli, azaz defenzív, reagáló környezeti stratégiát folytat.

MEGVALÓSÍTÁS

A Dunapack esetében nehéz megállapítani, mikortól foglalkozik környezetvédelmi kérdésekkel, hiszen az iskolai papírgyűjtés és újrafeldolgozás rendszere az országban első osztályúan működött az elmúlt rendszerben. A hasonlóan jó üvegvisszaváltási rendszerhez hasonlóan itt is éppen a piacgazdaság bontotta meg az egyensúlyt, a piac liberalizálásával és a régi struktúrák felbomlásával szinte megszűnt a papírgyűjtés. Közel egy évtizedbe telt a rendszerváltás után, hogy a termékdíjak visszaigénylése okán ismét országos papírvisszagyűjtési rendszer kezdjen kibontakozni.

Magyarországon a Dunapack Csomagolópapírgyár harmadikként, az iparágban elsőként építette ki az ISO 14001 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszert (KIR). A KIR kiépítését 1996 márciusában kezdték el, a tanúsítványt 1997 júniusában kapták meg. A KIR kiépítését a hulladékminimalizálás területén is komoly eredményeket felmutató Stenum GmbH végezte, a rendszert az ETA Umweltmanagement Austria tanúsította. A vállalat legfontosabb célja a KIR bevezetésével és a hulladékvisszagyűjtés terén tett erőfeszítéseivel iparági vezető szerepének biztosítása, valamint szennyezéseinek, kockázatainak és költségeinek csökkentése volt.

TECHNIKAI ESZKÖZÖK

A Dunapack Csomagolópapírgyár gyakorlatilag az erről szóló részben leírt környezeti hatásaival foglalkozik. Ezek közül is kiemelkednek az alábbi területek:

• Vízfelhasználás hatékonyságának javítása:

A papírgyáraknál általános tendencia a fajlagos vízfelhasználás drasztikus csökkentése (30 év alatt átlagosan több száz literről 30-40 literre). Ez sem tekinthető elegendőnek, hiszen a nyugat-európai átlag 10 liter alatt van. A Dunapacknál a vízfelhasználás optimalizálására zárt termelési köröket alakítottak ki, így a felhasználás kb. egyötödére csökkent.

A kémiai oxigén igényt (KOI), ami a szerves anyag vízbe eresztésének fő mutatószáma, 1500 mg/l-ről 700-ra szorították vissza, de a hivatalos határértékek 100 alatti értéket írnak elő. A Dunapack egyedi határértékeket kap a hatóságtól azzal a feltétellel, hogy szennyvizét a sodrásvonalban kell a Dunába eresztenie. Budapesten mechanikai, Dunaújvárosban emellett biológiai úton tisztítják a szennyvizet. A megfelelő pH érték beállítása savak vagy lúgok hozzáadásával történik. Ez viszonylag egyszerű, de költségekkel járó folyamat. A száraz- és lebegőanyag tartalom csökkentése az ülepítés hatásfokának javítását teszi szükségessé, a nitrogén, foszfor és mikroszennyezők okozta vízszennyezés azonban soha nem okozott problémát, a tevékenység folyamán ugyanis meglehetősen "híg" szennyvíz keletkezik.

• Termékfejlesztés:

A hullámtermékek gyártásánál a környezetkímélő termékek fejlesztésében a legnagyobb előrelépést a hulladékpapír felhasználása jelenti.

A cég vizsgálja a beszállított anyagok környezeti jellemzőit (pl. tartalmaz-e a celluóz szerves klór vegyületeket), a beszállítókat rangsorolja.

Fontos emellett a homogén csomagolások kifejlesztése, a Dunapack vállalkozik speciális, több darabból álló műszaki cikkek csomagolásának tervezésére, valamint kizárólag hullámpapír illetve papíralapú csomagolóanyagok felhasználásával készítendő komplett csomagolóeszközök gyártására. Ez a merevítő, párnázó elemeket és az egységrakomány rögzítéséhez szükséges élvédőket is jelenti. Erre a megoldásra szolgáltatnak jó példát a Hullámtermékgyár által kifejlesztett, szabadalmaztatott konstrukciók, amelyek közül kettőt, a gáztűzhely és televízió / monitor szállítói csomagolását 1995-ben Worldstar díjjal tüntették ki. (Ide kép jön: termékkatalógus 6 oldal).

Számítógépes programokkal tervezik az optimális kivágást és dobozméretezést. Ez utóbbival akár 30 százalékos anyagtakarékosság is elérhető. Ma a hullámlemezek kialakításának megváltoztatásával alacsonyabb grammsúlyú anyaggal nyújtják a dobozok ugyanazt a szilárdságot és minőséget, mint korábban. Az 5 rétegű hullámlemeznél a korábbi 1000 g/m2-ről 700 g/m2-re, a 3 rétegű hullámlemeznél 700 g/m2-ről 500 g/m2-re szorították le a fajlagos papírsúlyt. A termékfejlesztés ezen vonatkozásai azonban már nem a csomagolópapírgyár illetékességébe tartoznak.

• Hulladék termelés és talajszennyezés csökkentése:

A gyártásközi hulladék problémájának megoldása a jövő egyik nagy feladata. A maradék hulladék ("reject") főleg azokból az anyagokból áll, amit a pépesítést végző ("pulper") gép nem tud feloldani (kapcsok, műanyag fólia, ragasztószalagok). A csomagolópapírgyárnál évente 11.000 tonna gyártási hulladék keletkezik. Ezt és a túlzottan elaprózódott rostokat tartalmazó papíriszapot jelenleg ülepítés és préselés után lerakják egy depónián, ami Dunapack tulajdonban van. Ez olyan formában történik, hogy a "reject" és a papíriszap később energianyerésre hasznosítható legyen, tüzelőértéke ugyanis megegyezik a barnaszénével. Az energianyerés átállítása gazdasági szempontból ma még nem megvalósítható, de a helyzet feltehetően megváltozik az energiaárak növekedésével. A Dunapackot az a tény sem ösztönzi az energetikai újrahasznosításra, hogy a lerakó saját tulajdonában van, így a lerakás költségvonzata elhanyagolható.

A papírgyártásból más talajszennyezés gyakorlatilag nem keletkezik, nagy előrelépést jelentett a celluóz gyártás leállítása 8-10 évvel ezelőtt.

• Légszennyezés csökkentése, energiahatékonyság javítása:

A gyárban gáztüzelésű kazánokat alkalmaznak, így a légszennyezés nem jelentős. Az optimális hőmérsékletet számítógépes termelésirányítási rendszer biztosítja. A fajlagos energiafelhasználás és gőzfelhasználás lassú, de folyamatos csökkenést mutat, az alábbi ábrák tanúsága szerint.

SZERVEZETI ESZKÖZÖK

Az alkalmazott szervezeti eszközök közül a legfontosabb az országos hulladékgyűjtő rendszer kiépítése volt. A Dunapack nyersanyagköltségeinek csökkentése, a hazai rosttermelő kapacitás elégtelensége és végül de nem utolsósorban a termékdíjak visszaigénylése miatt elsődleges jelentőséget tulajdonít a hulladékpapír másodnyersanyagként való felhasználásának. Sok cég kezdett foglalkozni a visszagyűjtéssel a termékdíjtörvény megjelenésével (1995), a Dunapack is átvesz ezektől papírhulladékot feldolgozásra. 1994 január 1-vel a Dunapack létrehozta saját leányvállalatát, a Duparec Papírbegyűjtő és Feldolgozó Kft-t. A Duparec anyavállalatának csepeli, nyíregyházi és dunaújvárosi gyárai mellett működtet átvételre alkalmas válogató és bálázó telepet. Néhány év alatt a megfelelő háttér és kidolgozott koncepció hiányában a legtöbb papírgyűjtéssel foglalkozó cég felhagyott ilyen tevékenységével, a Duparec ugyanakkor a legkorszerűbb gyűjtőtechnológiák és módszerek alkalmazásával a papírhulladék nagykereskedelem meghatározó cége lett.

A cég egyik fő célcsoportját az irodaházak képezik, nem csupán kukákat helyeznek ki, hanem igyekeznek a partnereket tehermentesítő, teljes körű szolgáltatást nyújtani. Vállalkoznak a bizalmasan kezelendő iratok biztonságos szállítására és zárt rendszerű feldolgozására, ez esetben a partnernek kell fizetni a szolgáltatásért (kérésre a megsemmisítést akár személyesen is lehet ellenőrizni vagy videofelvételt kérni róla). Nem bizalmas iratok esetében a cég 1-4 forintot fizet az átadott papírhulladék kilogrammjáért, ami változik annak függvényében, hogy a papír milyen fajtájú, melyik fél végzi a szállítást, kié a gyűjtőedényzet, stb. A Duparec új programjának keretében kérésre papírgyűjtő dobozokat helyez ki az irodákba, emeletenként horganyozott hálós gyűjtőkocsikat, a földszinten pedig köbméteres kukákat. A szállításra használt tömörítős, 17 köbméter űrtartalmú tehergépkocsikon 80 köbméter papírt lehet elszállítani.

A Duparec által begyűjtött papírmennyiség növekedését a mellékelt ábra mutatja. A más beszállítóktól átvett másodnyersanyagot is ideszámítva a kibocsátott csomagolóanyagnak már 45 százalékát visszagyűjtik, ez éves szinten közel 130.000 tonna, ami három év alatt 100 százalékos növekedést jelent. A Dunapack ma már 93 százalékban papírhulladékot használ fel alapanyagként. Ennek 70 százaléka származik belföldről, korábban ez az arány 40 százalék volt. A hazai forrásból származó hulladékpapír ugyanakkor a kevésbé fegyelmezett válogatás miatt sokkal több nem odavaló anyagot ("reject") tartalmaz, ez az arány a Németországból származó hulladékpapír esetében a hazai egytizede. A visszagyűjtött papír 80 százalékából hullámpapírdobozt készítenek. A további fejlesztések egyik fő gátja a tintamentesítést végző (ún. deinking) üzem hiánya, a Piszkei Papírgyár tervbe vette ennek megépítését.

A törvényi előírások tekintetében a cég nemcsak a betartásra törekszik, hanem aktív lobbi tevékenységet folytat az előírások befolyásolására is, igyekszik konstruktívan hozzájárulni a betartható szabályzók meghozatalához. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium rendszeresen kikéri a Dunapack vezetőinek véleményét. A cég tagja Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának, ahol a vezérigazgató a környezetvédelmi bizottság elnöke. A recycling szakigazgató részt vesz az Országos Környezetvédelmi Tanács munkájában, amely a gazdálkodók, a tudományos szféra és a zöldek egyenlő arányú képviselőiből áll, feladata pedig a kormány tanácsadó szervezeteként minden környezeti jelentőséggel bíró jogszabály véleményezése. A Dunapack emellett aktív munkát végez a Csomagolási és Anyagmozgatási Szövetségben, ahol egy termékdíjrendszert felváltó országos hulladékvisszagyűjtési rendszert dolgoznak ki.

SZEMÉLYZET

A Dunapacknál a környezettudatos működés biztosítása nem csak a környezetvédelmi megbízott feladata. A cég részletes szervezeti ábrával rendelkezik, valamint az egyes felelősségi köröket meghatározó kereszttáblával, ezek a KIR dokumentáció részét képezik.

A felelősségek mind a divízió (csomagolópapírgyár), mind az egyes telephelyek szintjén megjelennek. Az alábbiakban csak példaként emelünk ki néhány feladatot.

A gyártáselőkészítés környezeti vonatkozásaiért a divízió szintjén az értékesítési igazgató, Csepelen a papírgyártás vezető, míg Dunaújvárosban a papírgyártás vezető, a gyártáselőkészítés vezető, a szállítás vezető és a minőségügyi vezető együttesen felelnek. Hasonlóan leszabályozták az ellenőrzés és vizsgálat kérdéseit a papírok kiszerelésére vagy a laboratóriumi vizsgálatokra vonatkozólag.

A felsővezetés feladata a környezeti politika meghatározása és rendszeres aktualizálása, az ez alapján készített programok jóváhagyása, és az évente végrehajtandó vezetői audit. A KIR irányítója a divízió igazgató. Ő határozza meg a környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzéseket, előkészítteti és jóváhagyja a teljesítéshez szükséges feladatterveket, biztosítja az erőforrásokat, ellenőriz. A szervezeti egységek vezetői felelősek azért, hogy az irányításuk alá tartozó területeken a Környezetvédelmi Kézikönyvben meghatározott rendszer működjön, a vonatkozó előírásoknak és normáknak megfeleljen, és az e téren kitűzött feladatokat végrehajtsák. A környezetvédelmi feladatok szakmai irányítását a környezetvédelmi vezető és a környezetvédelmi felelősök (telephelyenként 1-1 fő) végzik.

OKTATÁS, BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ

A környezetvédelmi hatásokkal bíró feladatokat végző dolgozóit a Dunapack rendszeresen képzi. A cégnél a divízió igazgató felelős a képesítési követelményrendszer és az éves képzési terv jóváhagyásáért, a szakigazgatók és munkaterületi vezetők végzik az operatív megvalósítást. A környezetvédelem a rendes oktatás része, az új belépők, átirányított munkavállalók képzésére és minősítésére külön hangsúlyt fektetnek. A képzést nagyrészt a szakigazgatók tartják, de gyakran alkalmaznak más külső és belső szakértőket is.

A belső kommunikáció fő módszere a képzés, további eszközök alkalmazása (környezetvédelmi javaslattételi rendszer, faliújság, a környezeti politika kifüggesztése minden munkahelyre) azonban még csak most vette kezdetét. A Dunapack Csomagolópapírgyár elkötelezte magát a helyzet javítására; a KIR bevezetésekor meghatározták a kommunikáció célcsoportjait, akik között gyakorlatilag az összes érdekelt felet felsorolták. A lista első helyén a munkavállalók szerepelnek, mivel a cég teljesítményének javulását, a barátokkal, rokonokkal való érintkezésen keresztül pedig jóhírének legmegbízhatóbb terjesztését várja dolgozói környezettudatosságának növelésétől.

KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓ

A vállalat környezettudatos erőfeszítései elsősorban üzleti partnerei és szakmai partnerei (hatóságok, szakmai szövetségek) előtt ismertek. Ennek oka a külső kommunikáció eszközeiben rejlik, a nyomtatott anyagok (éves jelentés, cégismertető, termékkatalógus) mindegyikében kiemelt helyen, részletesen ismerteti a cég környezeti elkötelezettségét (a hatásokról és a konkrét lépésekről sajnos kevés szó esik, ez alól csak a hulladékvisszaforgatás képez kivételt). Ezek az anyagok jellegüknél fogva főleg az üzleti partnerekhez jutnak el.

Szó esett már a cég rendkívül aktív szerepéről a különböző érdekképviseleti szervezetekben, tanácsadó testületekben, szakmai szövetségekben. Az ott felsoroltak mellett a Dunapack alapító tagja a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesületnek is, a KÖVET munkájában nemcsak névleg, de a gyakorlatban is részt vesz. A cég képviselői a környezeti menedzsmentről szóló konferenciák, szimpóziumok állandó előadói között szerepelnek.

A külső kommunikáció terén a legnagyobb előrelépést a szélesebb nyilvánosságnak szóló üzenetek jelentik, ezek között kiemelt helye lehet egy éves környezeti jelentés kiadásának. A Dunapack tervezi is ezt. Felhőtlennek mondható viszony a környező lakossággal és a helyi önkormányzattal is, ez Csepelen közel egy évtizeddel ezelőtt jött helyre, amikor a cég bezárta a rendkívül szennyező tevékenységet végzõ celluózüzemét. Dunaújvárosban a lakóövezettől való távolság miatt korábban sem voltak jellemzőek a lakossági panaszok.

PÉNZÜGYEK, KÜLSŐ FORRÁSOK

Az elmúlt év környezeti beruházásai közül a legjelentősebbek:

• szivattyúkorszerűsítés (energia- és víztakarékosság)
• szivattyúcsere
• rosttisztító rendszer építése
• vízrendszer korszerűsítése
• frissvíz felhasználásának csökkentése, rostvisszanyerés
• belföldi papírgyűjtést és feldolgozást megvalósító önálló vállalat létrehozása.

A környezetvédelmi célú beruházások 1995 és 1997 között a Csomagolópapírgyár esetében 375 millió forintot tettek ki. Ezek közül nagyságrendileg messze kiemelkedik a "környezeti terhelések csökkentése" című beruházás (szennyvízterhelés csökkentése, rejectprés, műszeres ellenőrzés, stb.), a maga 151 millió forintos értékével. A Duparec beruházása ennél valamivel nagyobb, a jelzett három év alatt 183 millió forintot költöttek egy hulladékpapír gyűjtő és bálázó üzem felállítására.

A Dunapack két esetben kapott kedvezményes külső forrást jelentősebb környezetvédelmi beruházásaihoz. A nagyobbik a gyártási hulladék feldolgozását célozta, többek között gépek beszerzésével. A 150 millió forint összértékű beruházásból 90 milliót állt a Központi Környezetvédelmi Alap (KKA), ennek fele vissza nem térítendő, fele pedig kamatmentes kölcsön. A Duparec Kft. 90 millió forintot invesztált tömörítő gépkocsiba, konténerekbe és kisprésekbe, ennek harmada volt saját forrás, harmada KKA segély, harmada pedig KKA kamatmentes hitel.

EREDMÉNYEK

Az eredmények közül számokkal leginkább a környezeti hatások támaszthatók alá. Egy éves termelésre vetítve a következõ eredmények mutathatók ki:

A korábban bemutatott fajlagos energia- és anyagfelhasználás javulása egyértelmû gyártási önköltség csökkenéssel járt. Az alacsonynak számító szennyvízbírság (évente kb. 2 millió forint) évrõl/évre csökken.

A számokban nehezen kifejezhetõ, de fontosságukban a fentiekkel vetekedõ eredmények közül kiemelendõ a hatóságokkal, államigazgatási szervekkel és a környéken lakókkal való kapcsolat javulása, a nyugati piaci pozíciók biztosítása, valamint a dolgozók környezettudatosságának javulása (csírákban). A legfõbb nem számszerûsíthetõ eredmény mégis az, hogy a Dunapack sikeresen megfelelt a környezeti kihívásnak, elõnyére fordította a fenyegetettséget, nem kis mértékben környezettudatos stratégiájának köszönhetõen piacvezetõ szerepet ért el a papíriparban.

JÖVŐBELI TERVEK

A Dunapack jövőbeli tervei nagyjából a jelenlegi problémák megoldásához és a hatékonysági mutatók javításához kötődnek. A fajlagos vízfelhasználást szeretnék a 6-10 m3/t értékre csökkenteni, ami EU viszonylatban is jó értéknek számít. Kiemelt szerepet kap a szennyvíz minőségének javítása, a KOI érték 100 mg/l alá csökkentésével. Szintén fontos probléma a keletkező gyártási hulladék ("reject" és papíriszap) energianyerésre történő újrahasznosítása, bár ez sokkal kevésbé sürgető a szennyvízproblémánál. A termékfejlesztésnél továbbra is törekednek a fajlagos anyagfelhasználás csökkentésére (g/m2 mutató javítása) és a homogén, újrahasznosítható csomagolóanyagok kifejlesztésére. Ez utóbbiak jó példát szolgáltatnak arra, amikor a cég gazdasági érdeke megegyezik a természeti környezetével. Kiemelt cél a hazai hulladékvisszagyűjtés kiterjesztése, valamint a Duparec piaci szerepének további megszilárdítása. A Dunapack többi vállalatának KIR minősítését egyelőre nem tervezi, mivel ezek környezeti hatása nagyságrendekkel kisebb, mint az alapanyaggyártással foglalkozó csomagolópapírgyáré.

A jövőbeli tervekről részletesebb felvilágosítással szolgál a Dunapack környezeti politikája, elsősorban az ott kitűzött feladatok elérésére törekszik a cég.

INFORMÁCIÓT SZOLGÁLTATÓ ADATAI

Dr. Szikla Zoltán, vezérigazgató helyettes

Dr. Debreczeny István recycling szakigazgató

Cím: Dunapack Papír és Csomagolóanyag Rt.
H-1215 Budapest, Duna u. 42.
Telefon/fax: (36 1) 277-1133/1100 vagy 277-1224