A környezeti piaci lehetőségek kifejlesztése egy magyar termelővállalatnál

RÖVID ÖSSZEFOGLALÓ

A PERION Magyarországon működő középvállalat, 1893 óta gyárt kémiai áramforrásokat. A rendszerváltást követő leépítésekkel járó racionalizálás után a cég a dolgozók és a vezetőség tulajdonába került. Ekkorra kezdtek akuttá válni a veszélyes hulladékok megoldatlan helyzetéből, a magas szennyvízkibocsátásból és légszennyezésből eredő környezeti problémák, és az azokat szankcionáló büntetés. A piaci verseny is tisztább működésre késztette a vállalatot. A PERION összevontan kezdte el kezelni az egészség, a munkabiztonság és a környezetvédelem kérdéseit. Felszámolták az elfekvő veszélyes hulladékokat, a gyártás közben keletkező hulladék újrahasznosítására azóta szabadalmaztatott technológiát dolgoztak ki, átfogó hulladékminimalizálási programot hajtottak végre a szennyvízkibocsátás csökkentésére, szűrőkkel és a források kiküszöbölésével jóval a határérték alá csökkentették az emissziót. Mindezen intézkedésekbe bevonták a dolgozókat, többek között a minőségbiztosítási rendszeren keresztül. A részben kedvezményes forrásokból fedezett beruházások megtérültek. A PERION-nak jó esélye van arra, hogy a szabadalmazott eljárásával építendő új üzeme nagy részben megoldja a Magyarországon keletkező használt akkumulátorok újrahasznosítását.

HÁTTÉRINFORMÁCIÓ

Az ország leírása

Magyarország Közép- és Kelet-Európa Országai közül elsőként kezdte meg a vasfüggöny lebontását. A piacgazdaság csírái már az 1989-es rendszerváltást megelőző időszakban megjelentek, például a gyorsan szaporodó magánvállalkozások képében. 1989-ben került sor az első szabad választásokra, ahol a hatalomra kerülő párt többek között megalapozott környezetvédelmi intézkedéseket is ígért. Négy év múlva új koalíció szerezte meg a hatalmat. Az átalakulás első négy évét a piacgazdaság keretfeltételeinek kialakítása jellemezte, megkezdődött a nagy állami vállalatok magánkézbe adása. A külföldi tőke komoly érdeklődést mutatott, sok vállalat termelőbázis létesített Magyarországon, de szinte minden jelentősebb multinacionális cég létrehozta magyar leányvállalatát. A volt szocialista blokk munkamegosztásában a magyaroknak nem jutott hely az autógyártásban, most pedig egyszerre három nagy külföldi autógyár kezdte meg a termelést a kelet európai - később pedig az EU - piacra és a kormány által nyújtott jelentős adókedvezményekre alapozva. A lakosság nagy lelkesedéssel tekintett a rendszerváltás elé, ennek helyébe ugyanakkor hamarosan csalódottság lépett. Jelentősen polarizálódott a társadalom, csökkent a szociális rendszer ingyenes szolgáltatásainak köre, felgyorsult az infláció, vészes mértékben nőtt az ország külföldi adósságállománya, a korábbi vállalatok átalakulása, szétdarabolása vagy megszűnése miatt megugrott a munkanélküliség. Tovább nőtt az ország főváros centrikussága, miközben a keleti régióban a gazdasági leépülés jelei mutatkoztak. Az emberek szinte 'más csak a szépre emlékeztek' a régi rendszerből, talán ezért is győzhetett a legerősebb szocialista párt az 1993-as választásokon. Az új kormány azonban a korábbinál sokkal radikálisabb eszközökkel kezdte meg a szociális rendszer karcsúsítását és az adóterhek növelését egy fő célkitűzéstől vezérelve: lefaragni az ország adósságállományát, s ezzel megőrizni a hitelképességet. Az ország helyzetéről ma merőben ellentétes vélemények hangzanak el, a külföldi pénzügyi és politikai elemzők, szakértők, politikusok felsőfokban beszélnek a magyar intézkedésekről, miközben a diákok és közalkalmazottak körében mindennaposak a sztrájkok, a szegénységi küszöb alatt élők aránya pedig egy világbanki elemzés szerint 33-40 százalékra tehető az 1989-es 5 százalékkal szemben.

Az iparágat érintő körülmények

Az élénkülő piaci verseny, a biztos és minden befogadó keleti piacok elvesztése talán a korábban preferált nehézipart rázta meg a legjobban. Főleg az innovációt vállalni tudó cégeknek sikerült versenyben maradni, hiszen a nagy volumenű nyersanyagot kevéssé átalakító ipar termékeire már alacsony a kereslet. A gyorsan változó általános jogi és környezetvédelmi szabályozás tovább gyorsította ezt a folyamatot. Az elavult 1976-as környezetvédelmi törvény felváltása 1989 óta napirenden volt, 1995-ben végre el is fogadta a parlament az új környezetvédelmi kerettörvényt. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény alapján az Országgyűlés ütemezett jogalkotási programot állapított meg. Ebben szerepel a vízgazdálkodásról szóló törvény, a -már életbe is lépett- termékdíj törvény, a kormány törvényjavaslatot dolgoz ki 1996 és 1998 között a hulladékokról, a környezetterhelési díjakról, a katasztrófa elhárításról, a veszélyes anyagokról, stb.

A cég leírása

A PERION Akkumulátorgyár Rt. jogelődje 1893 óta foglalkozik akkumulátorgyártással. Jelenleg az alábbi fő csoportokba tartozó termékeket gyártja és értékesíti a cég: gépjárműindító akkumulátorok, trakciós (targonca-) akkumulátorok, helyhez kötött akkumulátorok, szárazelemek, lúgos akkumulátorok. A PERION középvállalat, az alkalmazotti létszám 500 fő. A cég túlnyomórészt a dolgozók (50,5 %) és a vezetők (45,7 %) tulajdona. A fennmaradó hányad -a telek- az önkormányzat kezében van. Az éves várható forgalom 1995-ben 2,8 milliárd forint, ennek tíz százalékát tette ki az export, a célországokat főleg az Európai Unió tagjai és a környező államok alkották. A cég várható éves adózott eredménye 1995-ben 300 millió forint. A PERION központja Budapesten található a Váci úton, ez a terület korábban ipari negyed volt. A főváros növekedése folytán a gyár közvetlen közelében lakóházak sora, iskola és gyermekkórház épült. Ezenkívül három vidéki telephelyet működtet a vállalat, Kaposváron, Kunszentmiklóson és Monokon. Ez utóbbi átmeneti tárolóként funkcionál.

MOTIVÁLÓ TÉNYEZŐK

Az akkumulátorgyártás során felhasznált anyagok döntő többsége mérgező hatású. A környezetvédelmi rendeletek Budapest részeit hat kategóriába sorolták környezeti érzékenység szerint, a PERION központja a második legveszélyeztetettebb (védett 1) területre esik. Fontos szerepet játszott a gazdasági érdekeltség is, az átfogó munkaegészségügyi, biztonságtechnikai és környezetvédelmi program megkezdése előtt a szennyezési bírság éves szinten elérte a 10 millió forintot. Az új lendületet vett környezetvédelmi és munkavédelmi törvénykezés is a tisztább, ártalmatlanabb működésre késztette a céget. A motivációnál fontos szerepet kap a biztonságos munkakörülmények biztosítása és a dolgozók egészségének megóvása. Nem elhanyagolhatók persze a nemzetközi iparági tendenciák sem: a fejlett országokban az akkumulátorgyártó cégek központi szerepet biztosítanak működésük során a környezeti megfontolásoknak. Fontos piaci lehetőség a használt akkumulátorok újrahasznosítása, hiszen a kinyerhető másodlagos nyersanyagok nyereségessé teszik ezt a tevékenységet.

Mindezek alapján a cégvezetés 1992-ben azt a célt tűzte ki maga elé, hogy komplex irányítási rendszeren keresztül kezelje a munkaegészségügyi, biztonságtechnikai és környezetvédelmi kérdéseket, folyamatosan fejlesztve a PERION teljesítményét a fenti területeken.

A PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA

A környezetvédelem területén jelentkező problémák az alábbiakban foglalhatók össze:

• Veszélyes hulladékok kezelése:

A PERION 1990-ig egyszerűen külső raktárt bérelt, itt tárolta 'átmenetileg' körülbelül hatvan különböző veszélyes hulladékát. Ehhez a problémához tartozik a gyártási folyamatot elhagyó hulladékok mellett a végtermékek használat utáni sorsa is. Magyarországon korábban nem volt megoldott a használt akkumulátorok környezetileg biztonságos ártalmatlanítása, a városokban és erdőszéleken ma sem ritka a kidobott gépkocsi akkumulátor.

• Közcsatornába kibocsátott szennyvíz:

PERION-nál keletkezett szennyvíz ólom és kadmium tartalma meghaladta a jogszabályban előírt határértéket.

• Légszennyezés:

A 13. kerületben tovább kell javítani a levegő tisztaságát.

KÖRNYEZETVÉDEMLI INTÉZKEDÉSEK FOGANATOSÍTÁSA

A veszélyes hulladékok területén a legfontosabb feladat az elfekvő készletek felszámolása volt. Ezek egy részét a dorogi égetőműben és az aszódi hulladéklerakóban ártalmatlanították, a PERION ezenkívül saját átmeneti hulladéktárolót alakított ki - immár a megfelelő engedélyeket is megszerezve. A belső gyártásközi hulladékokat kezelés után visszaforgatják a technológiai folyamatba. Ennek megoldásához jelentős beruházásra volt szükség, ez 75 millió forintot tett ki. Ennek egyharmada volt saját forrás, kétharmada pedig kedvezményes kamatozású hitel, ahol a kamatkedvezmény forrása az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány. A cég kiemelten foglalkozik a gyártásközi ólomhulladékok gyűjtésével, kezelésével.

Ezen fejlesztés kapcsán jutottak el a garanciális, ill. használt akkumulátorok szétszereléses, környezetkímélő hasznosításáig. Az eljárásokat a PERION szabadalmaztatta. Ezen, valamint a jogi szabályozók képezte alapon indítja a cég országos szinten a használt akkumulátor begyűjtést és újrahasznosítást. A fejlesztési költség itt 110 millió forint, ebből 40 millió saját forrás, 70 millió pedig külső, kedvezményes hitel. A begyűjtés egyelőre a saját mintaboltokon és kereskedelmi hálózaton keresztül zajlik (kb. 100 tag). A begyűjtött akkumulátorokból 2000 tonnát lehet szétszerelés után a fent említett termokémiai eljárással visszaforgatni a gyártásba. További 3000 tonnára kapott a PERION exportengedélyt, ezt a mennyiséget Szlovéniában dolgozzák fel kohósítással, ez környezetileg és gazdaságilag kedvezőtlenebb eljárás, mivel csak az ólomtartalom hasznosul. További 1000 tonna akkumulátort lehet elhelyezni az átmeneti tárolóban. A cég tervezi egy nagyobb, 18-20 ezer tonna kapacitású használt akkumulátor újrahasznosító gyár építését. Ez hatalmas előrelépést jelentene a magyar használt akkumulátor probléma megoldásában. Kedvező esetben a tervek 3-4 év alatt realizálódhatnak.

A másik feladat a megfelelő szennyvízkezelés és a vízfelhasználás csökkentése volt. Zárt vízkörök kialakítása után a vízfelhasználás harmadára csökkent. További ólommal szennyezett vizeket csatlakoztattak a központi ipari szennyvíztisztító műre (labor, öntödei terület, külső udvari térburkolatok). 3db 100m3-es utóülepítő, tároló tartály közbeiktatásával lecsökkentették a kimenő szennyvizek mennyiségét és javították a leválasztás hatásfokát, több helyen megoldották a kezelt vizek újrahasznosítását.
Az ipari szennyvizek közül a hűtésre használt visszaforgatott vizeket, leválasztókat és kémiai kezeléseket, kikerülve közvetlenül visszaadagolták a 3db 100m3-es utóülepítő, tároló tartályba. A csúcsterhelések levezetésére a központi gyűjtőaknánál plusz szivattyút és párhuzamos csőrendszert építettek a túlfolyás, illetve a kezeletlen víz kijutásának megakadályozására, rendszeresen karbantartják és tisztítják a szennyvíztisztítót. A fejlesztésben komoly szerepet vállalat a WEC (World Environment Center), három amerikai szakértő segítette a cég hulladékminimalizálási programját, a WEC műszereket is biztosított. A program teljes költsége 40 millió forint volt, ebből 25 millió a WEC támogatása. A program hatására a szennyvízbírság éves szinten 200 ezer forint alá csökkent.

A légszennyezés kiküszöbölése terén a legnagyobb előrelépés a kazánház megszűntetése volt. Ezzel egy csapásra nullára csökkent a kéndioxid, szénmonoxid és széndioxid kibocsátás. Az egyéb emissziók korábban is az előírt határérték alatt maradtak, ezeket korszerű leválasztó berendezésekkel tovább csökkentették.

EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

A többségi dolgozói részvénytulajdon miatt az alkalmazottak beleszólását a cég vezetésébe a közgyűlés szavatolja.

A környezetvédelmi intézkedések gyakorlatba való átültetésének másik fontos eleme a kialakított teljes minőségbiztosítási rendszer. A meglévő minőségbiztosítási szabvány rendszeren belül szabályozták a környezetvédelmi folyamatokat, műveleti és ellenőrzési utasításokat dolgoztak ki. Az alkalmazottakat bevonják a folyamatszabályozásba és a fejlesztések meghatározásába. A rendszeren belül meghatározták a nyilvántartás és kommunikáció eljárásait, valamint a felelősségi köröket. A PERION-nál a komplex minőségbiztosítási rendszert 1995 decemberében auditálták, a tanúsítványt a TÜV CERT állította ki. 1996-ban tervezik a BS 7750 szerinti környezetirányítási rendszer kialakítását is.

Amikor a leírt környezetvédelmi intézkedésekre sor került, a PERION-nál már lezajlottak a legnehezebb változások. A vállalat a korábbi gazdasági rendszerben 1400 alkalmazottat foglalkoztatott, 1989 után azonban az export-import liberalizáció miatt megjelent a külföldi konkurencia. A gyár javuló termékminőséggel, mérsékelt árral és a gyártási költségek radikális csökkentésével védte piaci helyzetét. Az alkalmazottak száma 1993-ig felére csökkent. A fájdalmas változásokat követően a vállalat alkalmazottainak és vezetőségének érdeke már közös volt, ezért a környezetvédelmi intézkedések végrehajtása során már nem merült fel komolyabb érdekkonfliktus.

EREDMÉNYEK

A fejlesztések hatására a környezeti terhelés minimumra csökkent. Külső közvélemény kutató cég bevonásával kérdezték a dolgozók véleményét az egészségügyi, munkavédelmi, környezeti állapotokról. Általános volt a kedvező reakció.

A gazdasági eredmények közül a legfontosabbak, hogy a környezetvédelmi bírság minimálisra csökkent, kisebb a PERION frissvíz felhasználása, kevesebb a kifizetett csatornadíj. Az ólomakkumulátorok visszaforgatása évi 30 millió forint bevételt hoz, így a tevékenység gazdaságos, a cég 100-150 forintot fizet egy használt gépkocsi akkumulátorért. Ha a jövőbeli beruházással sikerülne kapacitást biztosítani a Magyarországon keletkező használt akkumulátorok feldolgozására környezetkímélő módon, akkor ez országos begyűjtő rendszerrel (pl. benzinkutak) párosulva jó lehetőséget nyújtana a lakosságnak a környezettudatos viselkedésre.

A PERION külső kommunikációs politikájában a minél nagyobb nyilvánosságra törekszik. A sikeres fejlesztéseket hazai és nemzetközi konferenciákon mutatták be, jelentős a szakmai körök részéről megnyilvánuló érdeklődés. A Magyarországon működő Szennyezésmegelőzési Információs Központ (a WEC által létrehozott szervezet) egyik modell projektje a PERION-nál végrehajtott hulladékminimalizálási program. A PERION alapító tagja az INEM (International Network for Environmental Management) magyarországi tagszervezetének, a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesületnek (KÖVET) így a közönség tájékoztatása ezen a csatornán is megvalósul.

A PERION CÉLJAI A KÖVET TAGSÁGGAL

• a környezeti teljesítés javítására vonatkozó információhoz való hozzájutás, tapasztalatcsere;
• a környezettudatos vállalatirányítás versenyelőnyként való felhasználásának kifejlesztése;
• a környezettudatos vállalatirányítás terjesztése a magyar iparban, és;
• a KÖVET felhasználása külső információs csatornaként és az eredmények nyilvánosságra hozatalára.

A JÖVŐ

A jövőben a pénzügyi nehézségek mellett problémát okozhat az esetleges lakossági tiltakozás a használt akkumulátor feldolgozó üzem ellen. A jelenség valószínűleg inkább ösztönös ellenérzésen alapulhat, mint racionálisan felmért kockázaton. Az új magyar törvény hatástanulmányokról szóló része pozitív változást hozott ez ügyben: lakossági tiltakozás nem hiusíthatja meg egy hulladékfeldolgozó üzem létesítését, ha azzal szemben nincs érdemi ellenvetés.

A tudatos környezetvédelmi intézkedések már rövid távon is a cég javát szolgálják, hiszen jelentős az elmaradó bírságokból és a kisebb anyagfelhasználásból eredő költségmegtakarítás. A beruházásokra kedvezményes források vehetők igénybe. A gyártásközi selejt újrahasznosítása szabadalmaztatott technológiát eredményezett, ez hosszú távon biztos bevételi forrást és egy új tevékenységet jelent majd a cégnek.

A KÖVET tervezi további esettanulmányok írását tagjairól, így motiválva a vállalatokat a környezettudatos vállalatirányítás gyakorlati intézkedéseinek bevezetésére.
A cikk szerzői: Solti László, Tóth Gergely